„Én a Balázsékban csetlek-botlok, és ezen tudunk röhögni”

„Én a Balázsékban csetlek-botlok, és ezen tudunk röhögni”

Vadon Jani távozása óta egyértelmű a helyzet a Rádió 1 népszerű reggeli műsorában, a Balázsékban: ha Ráskó Eszter nem tud jönni, akkor Gévai Juli a harmadik, teljes jogú műsorvezető – Sebestyén Balázs és Rákóczi Feri mellett. A Hatáskeltőkben most ő beszél a szerepéről, hatásáról, lámpalázról és arról, mit tesz, ha valaki megállítja az utcán. No meg persze: mit szól a férj, Miro ahhoz, hogy az egész ország előtt szinte nyitott könyv kettőjük párkapcsolata!

Az adást meghallgathatod a fenti YouTube-lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a Hatáskeltők Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: Hatáskeltők RSS

» Miért éppen ő?

Sebestyén Balázs, Vadon Jani és Rákóczi Feri hármasát a kezdetek óta hallgatom. Voltak időről időre felbukkanó szereplők a Danubius Rádióról (Pirítós) a Class FM-re (Morning Show), majd a Rádió 1-re (Reggeli Show, Balázsék) vándorló műsorban, Polgár Petitől MC DC-ig, de – talán nem véletlenül – a csapat háttérembere, Gévai Juli maradt meg a legtovább.

Az egykori Kölyökidő-szereplő először külön rovatot kapott „Juli élete!” címmel, ahol mindenféle „púder” nélkül mesélt házasságáról Miróval, a „láthatatlan” férjjel. Engem kifejezetten zavarnak azok a celebek, akik semmi mást nem tudnak, mint a magánéletükkel haknizni.

Na, Julinál ez sosem zavart!

Mert az ő nagyon személyes történetei, amellett, hogy sokszor kifejezetten viccesek voltak, mindig szóltak valamiről. Lehetett rájuk kapcsolódni, és nemegyszer tanulni is belőlük. Igazából sosem értettem, miért nem hívja senki semmilyen beszélgetős műsorba, hiszen rengeteg szavazatot kapott akkor is, amikor az volt a kérdés, ki legyen Vadon Jani utódja.

És ez köszönt vissza akkor is, amikor kiment ez az adás a YouTube-ra: nem csak a videó alá záporoztak a dicsérő kommentek, de a Rádió 1 SMS-falára is, amikor Juli, kicsit bátortalanul, de elmesélte, hogy „elvesztette a podcastszüzességét”. A legszívmelengetőbb visszajelzés pedig épp Vadon Janitól érkezett, aki a távozása után az Instagram-oldalán kínosan ügyelt, hogy semmi jele ne legyen annak, hogy VALAHA a Balázsék szereplője volt.

Ez után viszont ő is Insta-storyban ajánlotta követői figyelmébe a beszélgetést, ezzel a kísérőszöveggel: „Egész jókat mond ez a csajszi, még egy rádióműsorban is el tudnám képzelni 😊 Hallgassátok meg, megéri, megérdemli! 😊

» Róla mondták

A „Juli élete!”-rovat introszövege: „Julival mindig történik valami. Ő a családanya. A feleség. A folyton agonizáló fiatal nő, aki nem megy el szó nélkül a hétköznapi élet dolgai mellett.”

Forrás: Class FM, Morning Show, 2015

» 3 erős rész az interjúból

„Amikor a férjem befejezte a jégkorongot, megbeszéltük, hogy most én jövök…”

„Amikor a férjem befejezte a jégkorongot, megbeszéltük, hogy most én jövök…”

Kovalcsikné Bátori Krisztina sokáig biztos hátországa volt sikeres sportoló férjének. Majd eljött az ideje az ő önmegvalósításának. Hegymászóként járta a világot, aztán egy agyvérzés után „jobb híján” első magyar nőként eljutott az Északi- és a Déli-sarkra is.

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

„Egyszer csak hazaállított egyik napról a másikra egy tűzpiros Yamaha-versenymotorral. (…) Akkor egy jó darabig motorozott, utána elkezdett lovagolni. Addig lovagolt, amíg kilenc csavarral össze nem csavarták a kezét. Ekkor elkezdett búvárkodni, utána megtanult repülőt vezetni, majd kitalálta, hogy elkezd hegyet mászni. Ez lett neki igazából a legkitartóbb… hát, hobbinál talán valamivel több tartalom az életében.”

Ezt mondta nekem Kovalcsik Péter a feleségéről, Kovalcsikné Bátori Krisztináról.

A Megint mesélek… című DIGI Sport-os portréműsor gyártása úgy nézett ki, hogy az ember leforgatta, és megvágta a maga anyagát, a műsor házigazdája, Vitray Tamás pedig átvette azt. Ekkor is így történt, és amikor az átvételnél elhangzott ez a rész, szinte egyszerre szólaltunk meg a Tanár úrral. Nem lehet, hogy a teljes képhez a feleséggel is forgatni kellene egy portrét?

Szerencsére még volt annyi idő az adásig, hogy meg lehessen csinálni egy második anyagot, és hála Istennek Péter is rá tudta beszélni a feleségét az interjúra, mert egyébként Kovalcsikné Bátori Krisztina nem az a nyilatkozós fajta!

Úgyhogy az adásban lement Kovalcsik Péter portréja, majd Vitray megjelent a képernyőn a tonettszéken ülve, és azt mondta: „Ugye, Önök is kíváncsiak lettek a feleségre? Hát, lássuk!” És láttuk!

Én meg közben azon gondolkoztam, hogyha egyszer Lilu alias Kovalcsik Ildikó is interjúalanyom lesz, biztos megkérdezem tőle, hogy mire büszkébb: a műsoraira vagy arra, hogy két ilyen csodálatos szülője van?

» Néhány életrajzi információ Kovalcsikné Bátori Krisztináról

  • Testnevelő tanárként kezdte pályáját
  • Férje Kovalcsik Péter, sokszoros válogatott jégkorongkapus
  • Nagyobbik lánya Lilu, az ismert televíziós
  • 2004 áprilisában az Északi-sarkon járt, ahol kitűzték a magyar zászlót Ács Zoltánnal
  • 2005-ben első magyar nőként jutott el a Déli-sarkra

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mit szólnak a szerettei a nagy expedíciókhoz?
  • 00:57 – Az önmegvalósítás
  • 01:52 – A tériszony
  • 03:10 – Az agyvérzés
  • 04:57 – Az Antarktisz
  • 07:54 − A Mount Everest

» 3 erős rész az interjúból

  1. Hegymászás, tériszonnyal. „Két méter magasból is hatalmas félelmem volt, a Hármashatár-hegyre nagy alumínium létrával mentünk. Úgyhogy ezen nagyon sokat dolgoztam, jártam artistaképzőbe, hogy át tudja menni fent a gerendákon.”
  2. Agyvérzése után 8 hónapja volt arra, hogy újra megtanuljon írni, olvasni, beszélni – tudván, amit nem tanul meg újra ez idő alatt, azt a képességét örökre elveszíti… „Az nagyon komoly versenyfutás volt az idővel! El sem tudtam volna képzelni, hogy az ember járókerettel üldögéljen otthon. Nagy családi összefogás volt meg komoly akarat a részemről. Akkor jött az Északi-sark ötlete, mert mondta az orvos, hogy ők többet nem írják alá azt a papírt, ami a hegymászáshoz kötelező.”
  3. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. „Az Antarktisz volt az a téma, amiről többször is tartottunk előadást Zolival. Meghívtak minket a Vakok Intézetébe is. Hogy meséled el egy nem látó embernek, hogy mit látsz, amikor az Antarktisz egy jégsivatag, ahol semmit sem lehet látni. Hogy milyen hatással van az emberre, ha csak beteszi oda a lábát. Én napokon keresztül minden este sírtam. Mínusz negyven fok volt, mégis kint álltam, és néztem.”

» Hivatkozások az interjúhoz

„MRI-vizsgálaton azt hitték, kilencvenéves bányász vagyok”

„MRI-vizsgálaton azt hitték, kilencvenéves bányász vagyok”

Interjúm Verrasztó Gabriellával egy majdnem végzetes vírusról, nagy változáson keresztülmenő NDK-s vetélytársról és arról, hogy mennyire nem kezelte a helyén, amikor egymás után többször is az év női úszójának választották meg Magyarországon.

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

Amikor olvasgattam Aczél Endre sportos Acélsodronyát, annyiszor kerültek elő a doppingoló keletnémetek, hogy a fejembe vettem, hogy megszólaltatok valakit, akinek ez egy komoly hátráltató tényező volt. Így találtam meg Verrasztó Gabriella történetét, aki nem ért el számottevő nemzetközi eredményeket, és sosem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, ha…

» Néhány életrajzi információ Verrasztó Gabrielláról

  • 13-szoros magyar bajnok
  • 1975-től 1978-ig megszakítás nélkül az év magyar úszónője
  • a montreali olimpián 100 és 200 m-en indult el hátúszásban
  • Verrasztó Zoltán testvére, Evelyn és Dávid nagynénje

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Milyen gyakran ül össze a család?
  • 00:58 – Miért kezdett el úszni?
  • 02:29 – Az év női úszója-díj
  • 03:23 – Doppingoló keletnémetek
  • 05:55 – A majdnem végzetes vírusos megbetegedés
  • 07:12 – Derékfájás, megdöbbentő MRI-eredmények
  • 07:50 – A sportolói pályafutás gyorsmérlege
  • 09:20 – Helye a Verrasztó-úszódinasztiában

» 3 erős rész az epizódból

  1. Arról, hogy hogyan lett úszó. „Nekem ez sokáig buli volt. Azért jártam úszni, mert nagyon jó volt a társaság. 17-18 éves korunkig minden szerdán-szombaton játszottunk. Egyébként nagyjából 12 éves koromig nem is úsztam jól. Aztán egyszer csak nagyon jól kezdtem el úszni. Az például egy nagyon rossz pillanat volt. Delfinbajnokságon az összes versenyszámot megnyertem. Utána engem nagyon utáltak az anyukák. Nem is tudtam mellen úszni, és mégis megvertem a mellúszó gyerekeiket.”
  2. A doppingoló keletnémet lányról. „Tavasszal végigmentem az egyik lánnyal a sorozaton, lehetett vagy 45 kiló. Augusztusban volt a vébé. Nagyon sokat dolgoztam, szerettem volna dobogóra állni. Bementem az öltözőbe, és rám köszönt egy 70-80 kilós lány. És UGYANAZ A LÁNY VOLT!”
  3. Fájó tapasztalatokról. „Amikor elkezdett fájni a derekam, és voltam MRI-vizsgálaton, azt hitték, 90 éves bányász vagyok. Olyan a gerincem. Sokszor az ember már nem tudja, hogy a doppingolás az ártalmas, vagy önmagában a sport. Iszonyatos terhelésnek vagy kitéve. Ha nincs e mögött megfelelő orvosi háttér, akkor ugyanúgy tönkre mész, mintha doppingolnál.”

„Nem cserélnék Szuper Leventével”

„Nem cserélnék Szuper Leventével”

Ma már ő „a Lilu papája”, pedig saját jogon sem akárki! Szuper Levente a példaképének tekinti. Ami Szuperéknek a szapporói feljutás, az volt Kovalcsik Péternek és a többieknek az 1983-as C-csoportos vb-siker, azzal a Kína elleni 4-3-mal – ráadásul a Sportcsarnokban.

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

2014-ben, amikor ez a beszélgetés készült, még aránylag friss élmény volt a magyar férfi jégkorong-válogatott szapporói első feljutása az A-csoportba. Úgyhogy érdeklődve olvastam el a legkülönfélébb anyagokat a magyar jégkorongról, kezdve az Amler, Szűcs szerzőpáros Jégkorszakjával, a Tejfalussy, Kovács páros Magyar hokisztoriján át egészen Török László Egy álomból – csapat lett-jéig.

Egyre többször találkoztam Kovalcsik Péter nevével és azzal a C-csoportos vb-sikerrel. Mivel pedig nem nagyon jelent meg a médiában, tudtam, hogy az én emberem. Hiszen én valósággal vadásztam a NEM agyonhasznált sportoló-interjúalanyokra. Fót irányába mentünk ki, a REGIO JÁTÉKBOLT-hoz, amely akkor még az ő tulajdonában állt.

» Néhány életrajzi információ Kovalcsik Péterről

  • 178-szoros válogatott jégkorongkapus
  • Csak a Volánban védett, ő volt a klub első bajnokcsapatának a kapusa is
  • összességében 11 világbajnokságon lépett jégre
  • 2000-ben öregfiúk-világbajnok lett

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mennyit változott a jégkorong Kovalcsik Péterék korszaka óta?
  • 01:46 – C-csoportos feljutás 1983-ban
  • 04:37 – A helyszínen átélt szapporói csodáról
  • 05:56 – A világjáró felesége, Kovalcsikné Bátori Krisztina
  • 07:32 – Az országosan ismert lánya, Kovalcsik Ildikó, vagyis Lilu

» 3 erős rész az interjúból

  1. A ’83-as siker értékéről. „Tulajdonképpen az értékeli föl, hogy a lehetőségeink alapján nemhogy a B-, de a C-csoportban sem lett volna helyünk. Az osztrákokat tátott szájjal néztük – egyen-irhabundájuk, egyen-irhasapkájuk, többféle melegítőjük, bőröndjük volt. Akkoriban 3000 forint volt egy öltöny, mi összedobtuk, és csináltattunk magunknak egy öltönyt, hogy kinézzünk valahogy. Aztán ez a pénz visszajött, mert a feljutásért mind kaptunk 3000 forintot.”
  2. A ’83-as és a szapporói siker összehasonlításáról. „Én csak azt sajnáltam, hogy ezt Szuperék nem itt élhették meg. Mert ha ők is magyar földön harcolják ki a feljutást, akkor szerintem még mindig a stadionban vannak a fiúk, mert a szurkolók nem engedték volna ki őket. Teljesítményben sokkal nagyobb dolog, hogy Szapporóban feljutottak a mieink az A-csoportba. De akkora élmény volt a C-csoportos siker hazai pályán, hogy nem cserélném el Szapporóra játékosként.”
  3. Lányáról, Liluról. „Szülőként nem egy olyan nagy baj, hogy a gyereked hirtelen ismertebb lesz, mint te. Egyáltalán nem bántam, hogy már nem rá mondták, hogy a Kovalcsik lánya, hanem rám, hogy ő a Lilu papája. Amikor élő műsorai vannak, akkor ugyanúgy izgulok érte, mint ahogy minden szülő izgul. Ahogy Kovács Csaba izgul mindkét fiáért, akik jégkorongoznak.”