A kommentátor és az elengedhetetlen felkészülés

A kommentátor és az elengedhetetlen felkészülés

Ha a kommentátor úgy ül be dolgozni, hogy nincs birtokában minden begyűjthető információ az adott sportesemény kapcsán, csúnyán pórul járhat a közvetítés során. A felkészülés része lehet az ismeretségi kör mozgósítása.

Azt hallottam, hogy a fiatalok már inkább megnéznek egy vlogepizódot, ahelyett, hogy elolvasnának egy hosszú írást ugyanarról. Úgyhogy itt a videós verzió: az ifjak kattintsanak/koppintsanak bátran (aztán majd várom vissza őket szeretettel!!!), a többieknek pedig kifejtem írásban, amit elmondtam a YouTube-videóban!

„Fail to prepare, prepare to fail!”, Vagyis „Ha nem készülsz fel, készülj fel a bukásra!” Remek mondás – eredetiben mondjuk jobban hangzik… −, amit az egyik angol nyelvű kommentátortankönyvben olvastam.

Tényleg életveszély NEM felkészülni!

Szinte karma, hogyha valaki nem készül fel, akkor fog történni valami. Mondjuk nem látod a pályát a nagy ködtől. A gyászszünet szokott problémás lenni; sajnos annak nem is mindig tud az ember utánajárni, hogy ki miatt indul egyperces csenddel a közvetítés. Nagyon sok minden mást viszont ki lehet deríteni aprólékos felkészülés esetén.

» Ezért kell kinyitni a 20. hírportál 15. eldugott cikkét is

2018 májusában a Bruges–Anderlecht belga csúcsrangadóra gyűjtögettem az infókat. Nagyjából a 20. hírportálon, amit kinyitottam, és végignéztem A-tól Z-ig, na, azon írták meg a 15. (eldugott) hírben a tényállást.

Hogy tudniillik az azt megelőző vasárnap a Gent és a Standard Liege egymás elleni mérkőzésének első félidejében a videóbíró nem látott képet a monitorján, ezért akkor nem kapott meg egy büntetőt a Gent. Amely duplán rosszul járt, mert a második félidőben egy gólját nem adta meg a bíró, akkor ugyanis már működött a rendszer. Az illetékesek ez után úgy döntöttek, hogy innentől a videóbírós belga bajnokikon, ha nem működik a technológia, akkor megpróbálják megjavítani, és ilyen esetben a játékvezető (maximum 20 perccel) eltolhatja a mérkőzés kezdését. 

Eljön „a belga Fradi–Újpest” napja.

Beköszönök, a csapatok a játékoskijáróban. Bevágnak egy nézőt, aki egy „I love VAR (videóbíró angolul)” feliratú kartonlapot tart maga elé.

Bruges-Anderlecht

Szépen elmondom, hogy a múltkori rossz tapasztalat miatt, ha nem működik valami a videóbírós rendszerrel, akkor akár 20 perccel is eltolhatják a kezdést. Telik-múlik az idő, még mindig nem jöttek ki a főszereplők a pályára. Szépen lassan leesik, hogy basszus, hát bekövetkezett az, amit milyen jó, hogy olvastam!!!

Nem működik a rendszer, ezért csúszik a kezdés.

Elmondom ezt adásban is, közben az utasítórendszeren keresztül kiszólok a szerkesztőnek, elmegyünk reklámra. Kijövök a kommentátorfülke elé egy kicsit kiszellőztetni a fejem, s közben azon gondolkozom, micsoda blamától mentett meg az aprólékos felkészülés.

» Mennyire létszükséglet a nyelvtudás a kommentátor számára?

Ennek persze általában alapfeltétele a nyelvtudás, és ez a kívülállók számára is egyértelmű. Nem véletlen, hogy amikor a cikk írásakor 88 000 TikTok-követővel rendelkező Sportplatz interjút készített velem, ez is szóba került:

Viszont van egy nagy trükk. Ha az ember bármilyen − mondjuk belga meccsre történő felkészülés esetén francia − nyelvű cikket bemásol a Google Fordítóba, akkor azt angolra érdemes fordítani, és akkor egész érthető lesz a végeredmény. Ha magyarra fordítanád, abból egy jó nagy katyvasz születne…

» Azért vannak a jó barátok…

Luc (Belgium), Sztojan (Bulgária), Petr (Csehország), Dimitrisz (Görögország), Jeroen (Hollandia), Marcin (Lengyelország), Håkon (Norvégia), Marco (Olaszország), Humberto (Portugália), Anders (Svédország).

Csupa-csupa futballszerető. Kettő kivételével egyikkel sem találkoztam még.

Idestova 15 éve mind a Playerhistory.com csapatához tartoztunk, a (levél)ismeretség pedig megmaradt. Néha ír valamelyikük egy üzenetet, hogy „Marcell! Tudsz szolgálni információkkal egy 1902-ben született, Hinko nevű focistáról, aki Magyarországon a MAC-ban futballozott, majd ’22-ben a Piacenzához igazolt?”

Hát, nem. Ők viszont szerencsére tudnak, mondjuk én nem is az 1897-es holland bajnokcsapatról szoktam érdeklődni náluk.

Hanem például a belga bajnokságról, mert amíg egy Anderlecht−Bruges rangadóra viszonylag könnyű volt felkészülni, addig az Oostende már komolyabb kihívás.

Szerencsére tudtam, hogy Luc Oostende-drukker, írtam neki egy e-mailt, és igen komoly „insider” infókkal gazdagodtam!

Luc e-mailje, ami jól jött egy belga közvetítés előtt

Azért vannak ennél „hagyományosabb” felkészülési módszerek, erről szólt YouTube-csatornám történetének első és második videója.

Luciano Spalletti, akivel 23 év után végre bajnok lett a Napoli…

Luciano Spalletti, akivel 23 év után végre bajnok lett a Napoli…

Mi Luciano Spalletti titka? Hogyan tud folyamatosan olasz gólkirályokat „kitermelni”? És mit művelt Nápolyban?

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol az Edzőkirályok Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: Edzőkirályok RSS

» Miért edzőkirály Luciano Spalletti?

Kétszer is Olasz Kupát nyert az AS Romával, amelynek a szurkolói ezt követően 14 évig várhattak az újabb bármilyen trófeára.

Az orosz Zenittel két bajnoki címet, illetve egy-egy Orosz Kupa- és Orosz Szuperkupa-sikert ünnepelhetett.

Kiharcolta a Bajnokok Ligája-indulást az Interrel, amellyel akkor már 6 éve nem történt ilyesmi.

Története első Bajnokok Ligája-indulásához segítette az Udinesét.

Serie A-ba vezette az Empolit, két év alatt két osztályt ugorva felfelé.

És mindenekelőtt: 2023-ban bajnokot csinált a Napoliból, amely 1990 óta várt hiába a Scudettóra.

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezető
  • 00:54 – A legfontosabb mérkőzés (Roma–Inter 6-2)
  • 01:34 – A legfontosabb játékos (Francesco Totti)
  • 04:46 – Jellemrajz
  • 10:09 – Egy nem mindennapi sztori
  • 11:08 – A legnagyobb bukás (Manchester United–Roma 7-1)
  • 15:19 – Kedvenc idézetem Tőle
  • 15:28 – Egy sikercsapat felépítése (a 2023-as olasz bajnok Napoli)

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Hol fordult meg a szerencsénk? Hiszen 1976 és 2012 között 0, azaz nulla Eb-re kvalifikáltunk labdarúgásban! És úgy tűnt, az a 2016-os is nélkülünk fog lezajlani! Ám jött VALAKI, és ELKEZDETT BESZÉLNI. De még hogy!

A magyar futball Martin Luther Kingjét alaposan ízekre szedtük Ruff-Kiss Ágnes beszédtanárral. Mert ha azt mondom, híres beszéd, akkor ugye nem csak én asszociálok egyből Martin Luther Kingre, és arra, hogy „Van egy álmom!”?

Na jó, talán még valamelyik Steve Jobs-performansz jöhet szóba. A magyar labdarúgásban Dárdai Pálnak volt egy olyan beszéde, ami ma már nincs annyira a köztudatban, de nem is gond. Annak AKKOR ÉS OTT kellett hatnia, és hatott is.

2014 szeptemberében nagyon mélyen volt a magyar labdarúgó-válogatott. Az Eb-selejtezősorozat első meccse után egyből kapitányváltás történt, annyira szégyenteljesnek ítélték meg a Pintér Attila irányítása mellett a Fradi-stadionban vezetésről elszenvedett vereséget Észak-Írország ellen.

A Nemzeti Sport címlapja, miután Pintér Attila első tétmeccsén a magyar labdarúgó-válogatott kikapott Észak-Írországtól. Egyből lecserélték Pintért Dárdai Pálra

Dárdai Pál érkezett a kispadra, aki akkoriban épp a Hertha U15-ös csapatát edzette, és tudta, most le kell nyűgöznie mindenkit. Két hétig készült arra a bemutatkozó sajtótájékoztatóra, ami után hirtelen mindenki hinni kezdett abban…

…hogy elindulhat felfelé a magyar válogatott…

…hogy még nincs minden veszve!

„Wow… Nem volt kétségem afelől, hogy Dárdai Pali komolyan fogja venni a válogatottal kapcsolatos munkát, de azt hiszem, az első sajtótájékoztatója után végképp biztosak lehetünk benne!” − írta például a Facebookon Haraszti Ádám sportriporter.

Az egyik kommentelője pedig úgy forgalmazott: „Felüdülés volt végighallgatni ezt a sajtótájékoztatót, látszott rajta, hogy nem egy betanult szöveget mond, hanem azt, amit valóban gondol.”

A tét óriási volt. Egy romániai kirándulás várt a magyar csapatra, és akkoriban nem úgy néztek ki az erőviszonyok, mint manapság. Akkor még kikapni jártunk Bukarestbe. Egy újabb vereség, és megint oda az Eb-álom…

Nem véletlenül írta Dárdai az életrajzi könyvében:

Dárdai Pál így emlékezett vissza a román-magyar meccsre önéletrajzi könyvében

Romániában viszont 1-1-re végzett a magyar válogatott, úgy, hogy akár nyerhetett is volna, ha a játékvezető megadja Szalai Ádám szabályos gólját.

A többi történelem. Azóta három Európa-bajnokság, és mind a mi részvételünkkel.

Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar futballszeretők Marco Rossit dicsérik – a 2024-es Eb-re való kijutás miatt −, teljes joggal, de a folyamat azzal a Dárdai Pál-beszéddel indult (még ha Georges Leekensnél rövid időre léket is kapott a hajó).

Amit Ruff-Kiss Ágival kielemeztünk.

Sportújságíróilag, retorikailag, beszédtechnikailag.

Érdemes egy fél órát rááldoznod!

» Források/hivatkozások

Sport és manipuláció, avagy nem minden az, aminek látszik!

Sport és manipuláció, avagy nem minden az, aminek látszik!

Az élsport addig szép és jó, amíg nézzük a helyszínen vagy a tévén. Ha belát az ember a színfalak mögé, elmegy az életkedve. Nyilván én már megszoktam (közel 20 éven át napi szinten, hivatásszerűen foglalkozva az élsporttal), de azért így is próbálok minél kevesebbet beszélgetni olyanokkal, akik kifejezetten bennfentesek.

Ezt is megemlítettem Bőhm Kornél rádió/podcastműsorában, a Krízisek és pofonok-ban. Mindenképp érdemes meghallgatnod az adást is, hiszen jelentős az eltérés, vagyis az interjú és a cikk kiegészíti egymást.
De figyelem: ha mindkettővel végeztél, simán lehet: annyira megutálod a sportot, hogy lemondod a tévéelőfizetésedet (hisz egyre többen már csak a sport miatt fizetik a tévét). Mondjuk a mai, rezsiterhelt időkben ez nem is biztos, hogy akkora baj…

» A manipuláció vajon mi?

A műsorban az érdekesség kedvéért szabadabban értelmeztük a manipuláció fogalmát, és sok olyan esetről beszéltünk, ami inkább már a trükközés, csalás kategóriája, nem a szigorúan vett manipuláció. Természetesen a csalással is lehet manipulálni, hiszen otthon tapsolunk, és azt hisszük, tiszta versenyt látunk, miközben egy doppingoló csalóval van dolgunk, aki megtéveszt bennünket, sportszeretőket.

„Odaát” esett szó doppingról, transznemű sportolóról, bundáról, tankingről, wallhackről és szabálytalan időkérésről is. Ebben az írásban viszont ragaszkodtam a fogalom fellelhető definícióihoz, éppen ezért más példákat hozok.

Lássuk, milyen megfejtések vannak az interneten: mi is az a manipuláció?

Ravasz fogás; egy ügy, üzlet lebonyolítása, bizonyos javak kezelése önző érdekből úgy, hogy ezt az érdeket eltitkolják; mesterkedés. (Forrás: kvizprofesszor.hu)

» Így (is) tudta leigazolni a Middlesbrough a brazil fociválogatott sztárját

Az adásban nem mertem elmondani ezt a sztorit, mert bár elég jó a memóriám, ritkán képzelődöm – a hangok is ezt mondják a fejemben 😊 –, nem találtam nyomát az interneten…

…annak, amit még valamikor az ezredforduló környékén hallottam a csúnya iparvárost tökéletesen megtestesítő Middlesbrough csapatáról.

Middlesbrough városa
Hogy tudtak a ’90-es évek közepén egy ilyen városba elcsábítani egy Bajnokok Ligája-győztest (Fabrizio Ravanelli) és egy sokszoros brazil válogatottat (Juninho Paulista)? Elvégre az ő szintjükön lévő játékosok megtehetik, hogy válogassanak, és ha betoppannak egy ilyen helyre, akkor nem biztos, hogy azt mondják, amit a Megáll az idő elején az anya („Jó, hát akkor itt fogunk élni”).

Csakhogy a pletykák szerint volt a klubnak egy trükkje: a kiszemeltet a szerződés aláírásáig egész egyszerűen nem engedték be a városba!

Urban legend? Nem tudom. Annyi biztos – erről a FourFourTwoban beszélt az érintett –, hogy Juninhóért külön Sao Paulóba utazott a klubfőnök és a játékosként külföldön is ismert edző, Bryan Robson. Úgyhogy ez alapján akár még igaz is lehet.

Juninho Paulista, a brazil válogatott és a Middlesbrough egykori sztárja

A valóság elfedése; az igazság megmásított bemutatása rejtett, megtévesztő szándékkal, hogy a társadalmat, közösséget vagy az adott személyt átverjék; megtévesztés. (Forrás: kvizprofesszor.hu)

» A beckhames Netflix-sorozat „újszülöttekhez” is eljuttatta Diego Simeone manipulálását

„Te tudtad, hogy a Beckhamet ennyien bántották?” – csörgetett meg anyukám egyik este. Igen, igen, ő is ráakadt a Netflix-dokura, ami beszippantotta. Egyébként persze, hogy tudtam. Többször is kiolvastam David Beckhamnek a kétezres évek közepén magyarul is megjelenő memoárját, ezenkívül az Aréna 2000 Kiadó által kiadott, A futballtörténelem 100 legendás mérkőzése című könyvemben is helyet kapott az a bizonyos ’98-as argentin–angol vb-meccs.

Amelyen ugye a mai Atlético Madrid-edző, Diego Simeone gyönyörű színészkedéssel tette egyértelművé a játékvezető számára, hogy David Beckham odarúgott neki. Kim Milton Nielsen azonnal ki is állította az angolok sztárját.

„David Beckham kiállítása tiszta sor volt. A szabályok nagyon egyértelműek a rúgás, vagy az ellenfél megrúgására tett kísérlet tekintetében. Sokan elfelejtik, hogy ezek piros lapot vonnak maguk után. Néhányan azt mondták, hogy ez csak egy enyhe rúgás volt, de ennek nincs jelentősége. Az ilyen szituációban egy embernek bűnhődnie kell. Ha nem állítottam volna ki, én bűnhődtem volna, amiért nem követtem a szabályokat.”

Így emlékezett vissza később Milton Nielsen. Sajnos sosem fogjuk megtudni, hogy akkor is így dönt-e, ha Simeone nem „játssza el a nagyhalált”.

Nyilván butaság volt az a rúgómozdulat. De mindaz, ami utána jött… Az angolok 11-esekkel kiestek, Beckham lett A BŰNBAK, és megszületett minden idők leghírhedtebb focis szalagcíme: „Tíz hős oroszlán és egy hülyegyerek.”

David Beckham és a híres Mirror-címlap
Még szerencse, hogy akkor még nem volt TikTok, illetve social media – a Maguire-esetből kiindulva bele sem merek gondolni, mit kapott volna Beckham…

Azért így is jól megsorozták, ahogy a Netflixen is láthatjuk.

Később volt olyan újságíró, aki megkövette a focistát a durva kritikáiért, amiket azzal magyarázott, hogy engedelmeskedett a közhangulatnak, és eközben alaposan túllőtt a célon. Egyébként a mocskolódó írásokat Becks gondosan összegyűjtötte, majd összekötve manchesteri lakásának pincéjében tárolta…

A forrás szándékosan félinformációkat vagy fals információkat mond a befogadó félnek, hogy irányítsa a gondolkodását. (Forrás: Újszászi Bogár László)

» Rafa Benítezt lekaraktergyilkolta egy cseh tinédzser a Twitteren

Erről az esetről bővebben is megemlékeztem az Edzőkirályok Podcast Rafa Benítezről szóló epizódjában, de röviden itt is fel kell elevenítenem, hiszen ez a manipuláció meglehetősen minősített esete.
Egy cseh fiú karaktergyilkos tweetjei Rafa Benítezről
Egy cseh tinédzser kiírt a Twitterre néhány idézetet Beníteztől, amik valójában sohasem hangoztak el. Miért? Mert korábban a spanyol edző nagy rajongója volt, és komoly csalódást jelentett számára, hogy Benítez a Liverpoolnál eltöltött idő után a Chelsea-nél vállalt edzői munkát.

„A Chelsea fantasztikus klub, de én sosem mennék oda edzőnek, mert tisztelem annyira korábbi csapatomat, a Liverpoolt. Számomra Angliában csak egy csapat van, a Liverpool.” 

Olyan komoly orgánumok is átvették ezt a fiktív nyilatkozatot, mint az ESPN. A Chelsea-fanatikusok éktelen dühre gerjedtek, és Benítez rövidke chelsea-s időszakát végigkísérték a nem éppen dicsérő transzparensek.

Egy transzparens, amit Rafa Benítez kapott

Az első és legfontosabb manipulációra utaló jegy a közlő részéről a manipulatív szándék megléte. A manipulatív szándék megléte pedig magába foglalja azt, hogy a közlő eltitkol, illetve elrejt valamit a befogadó elől. (Forrás: Wikipédia)

» Az Isten keze: Maradona kézzel üti a hálóba a labdát

„Gyertek már ide, ünnepelni!” – kiabált a társaknak Diego Maradona 1986-ban. Ez is egy argentin–angol vb-meccs volt, a kieséses szakaszban, csakúgy, mint a Beckham kiállításáról elhíresülő.

Másodpercekkel korábban minden idők egyik legnagyobb futballistája magasra ugorva kézzel ütötte az angolok kapujába a labdát, és attól félt, még a végén gyanút fog a játékvezető. Ezért kellett a megerősítés, hogy gyorsan körbevegyék Maradonát, és úgy ünnepeljenek, mintha nem lenne itt semmi látnivaló

Diego Maradona és az Isten keze
Legendás gól ez, amivel kapcsolatban ritkán kerül szóba, hogy az angol kapus, Peter Shilton is kijöhetett volna rámenősebben. Később többen (például Mark Hateley és Kevin Keegan) bírálták is, amiért nem takarította el az útból Maradonát. Jellemző történet, hogy Peter Reid el is fordult, annyira biztos volt a kapusában. Aztán arra lett figyelmes, hogy két csapattársa, Fenwick és Butcher rohan el mellette, „Kezezett, a rohadt életbe, hát kezezett!”-felkiáltásokkal.

Igazából csak három-négy angol játékos észlelte, mi történt. Elsőre a nézők túlnyomó többségének sem tűnt fel a kezezés. Shiltonék reklamálását látva többen lesre gyanakodtak, ami persze nem nagyon lehetett volna, lévén angol adta a passzt…

„Ha a bíró nem is volt jó szögben, a partjelző annál inkább. Egyből kinéztem rá, a tekintetünk találkozott, majd elkezdett szaladni a felezővonal felé. Ekkor üldözőbe vettem a játékvezetőt, jóllehet tudom, az ilyesmi nem sok jóra vezet” – mondta később Shilton.

A sajtótájékoztatón persze rákérdeztek Maradonánál, hogy kéz volt-e az első gól. A 10-es próbált úgy tenni, mint aki nem érti a kérdést, és a másik találatáról kezdett el beszélni. Erre egy riporter közbevágott: „Az első gólban Diego vagy Isten keze volt benne?” Maradona elgondolkozott, majd vigyorogva felelte: „Igen, ez jó. Egy kicsit Diego feje, egy kicsit Isten keze volt benne.”

Megszületett minden idők egyik legismertebb (futballista) nyilatkozata.

A legjobban úgy lehet az emberekkel bánni, ha azt mondjuk nekik, amit hallani akarnak. (Forrás: Wikipédia, Niccolo Machiavelli)

» Joachim Löw vb-aranyat érő cseréje

„Oké, mutasd meg a világnak, hogy jobb vagy, mint Messi, és el tudsz dönteni egy világbajnokságot!” Ez volt a német kapitány, Joachim Löw „útravalója” az oldalvonal mellett Mario Götze számára, amikor a 88. percben beküldte őt Klose helyére a 2014-es világbajnokság döntőjében.

Götze aztán a 113. percben kiválóan érkezett Schürrle centerezésére, és az argentinok hálójába lőtte a mindent eldöntő gólt!

Mario Götze és Joachim Löw a sorsdöntő csere előtt

Viselkedésünket leggyakrabban a félelem motiválja, ezért ha valakiben félelmet keltünk, azt saját magunk javára fordíthatjuk. Ezért a szerző szerint kihasználhatjuk a manipulált személyek tehetetlenségét, magabiztosságuknak hiányát. (Forrás: Wikipédia, Adolf Portmann véleménye)

» Az első vb-döntő kulcsa: az argentin sztár megfélemlítése

Másik focis könyvemben, a jelenleg is kapható A foci-vb-döntők és a világbajnokok titkos történetei című e-bookban részletesen foglalkoztam Luis Monti esetével.

1930-ban Uruguayban rendezték meg a futballtörténelem első világbajnokságát. A fináléban a házigazda Argentínával találkozott. Sajnos a meccsre a megfélemlítés szó illik a leginkább. Maga a bíró is csak azok után vállalta a közreműködést, hogy szavatolták az ő és segítői biztonságát. No igen, a bejutásnál például mindenkit megmotoztak, nehogy valaki revolvert vigyen be…

Az uruguayi drukkerek szinte attól a pillanattól fogva inzultálták a vendégeket, hogy azok betették a lábukat Montevideóba. Hangoskodtak a szálloda előtt, majd az edzéseket is megzavarták. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy Luis Montit, az argentinok húzóemberét megfenyegették. Ismeretlenek azt üzenték neki és az édesanyjának, hogy az életüket kockáztatják, ha Argentína nyer. Monti nem is akart játszani, de a sok sérülés miatt muszáj volt neki.

Az uruguayiak pontosan tudták, kit kell „kivenni” az ellenfélből. Monti a kor egyik legjobb centerhalfjaként érkezett az 1930-as tornára. Technikájának köszönhetően a támadásokban is remek volt, de ha kellett, durvult is egy keveset.

Francisco Varallo, aki 100 évesen halt meg 2010-ben, így emlékezett vissza: „Montinak nem lett volna szabad játszania. Igaz, a döntő hangulata szinte mindenkit nyomasztott. Peucelle, Stábile, Suárez és én voltam csak nyugodt. Mintha egy háborúba csöppentünk volna! Édesapám is ott volt a stadionban, és annyira félt, hogy vett egy uruguayi zászlót, és végig a házigazdát éltette. A szünetben Paternóster kijelentette, hogy jobban járnánk, ha hagynánk őket győzni, mert máskülönben aligha jutunk ki élve.”

A vége: 4:2 Uruguaynak…

» Amikor Romelu Lukaku kikapott egy lánytól FIFA-ban – legalábbis azt hitte

Nem szeretném ilyen szomorú történettel lezárni a cikket! Annak idején a DIGI Sport Szélkakas című műsorában is nagy derültséget keltettem azzal a prankkel, aminek szenvedő (majd jót nevető) alanya Romelu Lukaku volt.

A belga focisztárt egy válogatott összetartás alatt eresztették össze egy lánnyal virtuális focimeccsre, vagyis egy kis FIFA-zásra. És bár semmi sem zárja ki, hogy egy lány is jó legyen ebben a műfajban (ott van például a Twitchen Evcsa, akinek le is közvetítettem néhány meccsét), de itt tényleg úgy tűnt, hogy nem veheti fel a versenyt a FIFA-ban is egész ügyes Lukakuval.

Igen ám, de a rejtett kamerás felvételen pontosan láthatjuk, mire ment ki az egész: egyszer csak egy nagymenő FIFA-s fiú kapta meg az irányítás lehetőségét egy másik szobában, és a lány onnantól már csak kamuból nyomogatta a gombokat.

Lukaku szeme pedig egyre jobban elkerekedett!

Ez is manipuláció, de az ártatlan és szórakoztató fajtából!

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

Bede Ferenc volt az a futballbíró, aki nem tudott a háttérben maradni. Négy évvel a visszavonulása után megpróbálkoztam azzal, hogy egy kicsit bemutatom Bede Ferencet, az embert. Egy szigorú, az elveihez mindig, minden körülmények között ragaszkodó ember képe bontakozott ki előttem. Akinek végül épp a karakánsága pecsételte meg a sorsát…

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mennyiben volt más emberként a fiatal Bede Ferenc és az a Bede Ferenc, aki már a visszavonulás felé tartott?
  • 00:45 – Játékvezetői ars poeticája
  • 01:38 – Félbeszakadt és majdnem félbeszakadt mérkőzés
  • 03:23 – Milyen kép alakulhatott ki róla az emberekben játékvezető korában, és ez mennyire valós?
  • 06:18 – Más ember volt a pályán kívül, mint bíróként?
  • 09:03 – Volt/van-e hobbija, vagy csak a játékvezetés tölti ki az életét?
  • 09:47 – Hogyan és miért „került ki a körből”?…
  • 13:40 – Kemény Dénes örök életre emlékezetes dicsérete

» 3 erős rész az interjúból

  1. A játékvezetői lélektanról: „Az ars poeticám mindig ugyanaz volt. A pályán csak a kollégáimra számíthatok. Akármilyen intelligens játékosok vannak, nem segít neked senki. Mert mindenki arra törekszik, hogy győzzön. Ezért elkövet mindent. Azt lehet mondani, hogy mindenki inkább azon dolgozik, hogy rajtad minél nagyobb legyen a nyomás, a presszió és a mi javunkra tévedjen.”
  2. Élete egyik legnehezebb mérkőzése.„A félbeszakadt mérkőzésem még évekig nyomasztott. Az volt bennem, hogy még egy meccs csak nem szakad félbe. Mert ha még egy félbeszakad, akkor tényleg rád teszik a bélyeget!Kétezer-kettő szeptemberében volt egy Fradi–MTK. December elsején pedig egy MTK–Fradi. És az volt a mérkőzés pikantériája, hogy ugyanaz volt a tulajdonosa a két klubnak, Várszegi úr. Akik emlékeznek arra, hogy hogy jött ez le a médiában, tudják, hogy érdekes voltak a viszonyok. Olyan szerencsés voltam, hogy mindkét meccset én vezettem. Na most, a szeptemberi szerintem életem egyik legnehezebb mérkőzése volt. Azt hiszem, Dragóner Attilát kellett rögtön az elején kiállítanom, Fradi-pálya, telt ház… Roppant nehéz mérkőzés volt. És ott azért néha fölsejlett bennem, hogy úristen, már volt egy félbeszakadt mérkőzésem – ha ez így folytatódik… Ugyanis ha te következetes vagy, ha te szigorú vagy, ha te kitartasz az elveid mellett, és nem ijedsz meg, akkor végig kell vinned a mérkőzést. És lehetnek olyan pontok tőled függetlenül is, hogy akár botrányba is fulladhat a meccs. Utólag már jó erről beszélni, de akkor kicsit az ember megizzad, még ha ez nem is látszik.”
  3. Jól nősült. „Fontos a háttér, ezt minden sportoló elmondja. Sok játékvezető esik bele abba a hibába, hogy hétről hétre vidéken voltak, nem voltak otthon, és ezért végül elváltak. Én ebből a szempontból szerencsés vagyok. Én elég későn nősültem, már elmúltam harmincöt éves. Úgyhogy ez szerintem a részemről jó választás volt, a nejem pedig a focit rajtam keresztül ismerte meg. Én akkor már NB I-es bíró voltam, vagyis pontosan tudhatta, mire vállalkozik. A két lányom még szerencsésebb, mert mire ők felnőttek, én már befejeztem. Ők már nem nagyon tapasztalták meg, hogy apuval hogyan bánnak az újságok. Vagy hogy mutogatnának utánam az utcán, hogy »Bede, hétvégén te vezetted a meccsünket, borzasztó voltál.«”

» Hivatkozások az interjúhoz

» Így lett Bede Ferenc tévés szakértő

2013. augusztus 5-én a szerkesztői szobában brainstormingolt a Premier League-es keménymag, azaz Sallói István szakértő, Monoki Lehel műsorvezető, Haraszti Ádám vezető kommentátor, Lózs István és Bakonyvári Gergely szerkesztő, illetve jómagam. Sokadjára is bedobtam, hogy most már tényleg kellene egy külön bírószakértő a stúdiós Premier League-összefoglalóba, mert hétről hétre a játékvezetői ítéletektől hangos Anglia.

Végül is ezt sikerült átvinni, és a 2013 tavaszán egy El Clásico stúdiós felvezetésén már bemutatkozó Bede Ferencre esett a választásunk.

» A „botrányhős”

Ahogy érintőlegesen a videós interjúból is kiderülhetett, játékvezetőként nem volt egyértelmű a megítélése. Nem nagyon akadt olyan NB I-es szurkolótábor, amely a szívébe zárta volna (akinek erre van igénye, meghallgathatja a „Bede, te állat!” kezdetű rigmust), és mintha szinte vonzotta volna a balhékat.

Bede Ferenc megkergetése

Vagyis fel volt adva a lecke. Adott valaki, akiről nem a legszebb kép él a futballszeretők emlékezetében. Innen szép nyerni! Fordítsuk át!

» Elindul egy új karrier

2013. augusztus 19-én megvolt Bede „igazi” debütálása. Az akkor még a legtöbb NB I-es meccsel büszkélkedő (ex)játékvezető beült a greenboxba, és ha eljutott a Premier League-összefoglaló adásmenete valamelyik előre egyeztetett esetig, megjelent a képen, és a stúdióban ülőkkel összebeszélve elemezte az adott szituációt.

Bede Ferenc a DIGI-ben
Bede Ferenc a DIGI-ben

Emberileg a 0. perctől elvarázsolt minket. Ahhoz képest, hogy papíron egy „botrányhőssel” volt dolgunk, egy végtelenül udvarias és tisztelettudó ember jelent meg hétről hétre. Jókat mulattunk a nyakkendőin (mert ő aztán adott, és a mai napig ad is a megjelenésre: ha például egymás után két műsorban is szerepel, akkor két különböző zakóban, illetve nyakkendőben láthatja a nagyérdemű), és hát tényleg a nagybetűs úriembert testesítette meg. Nekem például a mai napig mindig boldog karácsonyt kíván SMS-ben.

Ha már SMS… Egyszer csak otthon vette észre, hogy rajta maradt a mikroport, vagyis a mikrofon, amit adás alatt használtunk. Erről a szerkesztő úgy szerzett tudomást, hogy váratlanul kapott egy szöveges üzenetet:
„T. István! Nálam maradt a mikrofonom. Üdv, Bede”

» Szujó Zoltán dicsérete

Szakmailag is villámgyorsan nagyon jó lett a különrovat megítélése. Visszahallottuk, hogy NB I-es meccsek lelátóin az általa mondottakat idézik mint „szentírást”, de említhetném korábbi Komlósi Oktatási Stúdió-s évfolyamtársamat, aki azt írta nekem, hogy rendre nézi a PL-összefoglalókat, mert Bede mindig tud olyan dolgot mondani, aminek ő aktív játékvezetőként/partjelzőként hasznát veszi! És a tévés szakmából is kaptunk jó visszajelzést.

Szujó Zoltán tweetje

Hirtelen a hazai hírportálok is rákaptak Bedére: ha a világ futballpályáin furcsa játékvezetői ítélet született, egyből az ő számát tárcsázták. Ő lett „A” bírószakértő. Az origo szerződtette is a brazíliai világbajnokságra, majd pedig egy teljes Bajnokok Ligája-szezonra.

Bede Ferenc cikkek

Pedig borzasztó hálátlan volt a feladata. Ülni másfél órán (vagy amikor már a PL mellett a Serie A-összefoglalóban is feltűnt: kétszer másfél órán) keresztül egyedül egy szobában, szemben egy kamerával, az ember képébe vakító lámpákkal, és várni, hogy néha megszólítsák őt egy-két percre…

Nem véletlen, hogy amikor a vezérlőből néha fürkésztük az arcát, sokszor azt láttuk, hogy szinte alszik (aztán persze ahogy jött a felkonfja, egyből életre kelt).

Bede Ferenc a greenboxban

» Csak egy vihar zökkenthette ki

Sztoikus nyugalmából nem nagyon lehetett kizökkenteni, csupán egy ellenpéldát láttam. 2015 augusztusában egy élő Premier League-összefoglaló ment, én éppen bent tébláboltam a vezérlőben, és azt látom, hogy Bede egyre gyanakvóbb fejjel néz felfelé…

Ma már nevetünk ezen, de akkor cseppet sem volt vicces a dolog. Az évtized egyik legnagyobb, váratlan özönvize csapott le a fővárosra! Mi ott a vezérlőben erről semmit sem tudtunk, semmit sem érzékeltünk, a vágószobák folyosója meg az arról nyíló greenbox (vagyis a „Bede-villa”) viszont már megadta magát… Hamarosan már a stúdióban is folyt a víz, úgyhogy viszonylag gyorsan véget vetettek az adásnak.

Ilyen, amikor egy híresen antialkoholista ember elázik!

» Aranyosi Péter kifigurázott, Bede Ferenc frappánsan reagált

2019 tavaszán a Comedy Centralon debütált Aranyosi Péter Borsodi homályos című stand up estje. Gondoltam, belenézek… Egyszer csak azt hallom a köztudottan futball- (és DVTK-)őrült Aranyositól:

„Volt egy játékvezető, úgy hívták: Bede. Nem tudom, aki régen nézett focit… megvan? Ez egy harmincegy kilós ember, tömött bajusszal. És ha levágja a bajszát, harminc kiló! Most a sporttévén, valamelyik sporttévén szakértő kommentátor – azt istenien csinálja; a pályán nem látott, az volt a probléma!”

Egyből kapcsoltam. Írtam a Comedy Centralnak, hogy felhasználnánk ezt a részletet az Aranyosi-estből; örömmel hozzájárultak. Szóltam a Premier League-felelősünknek, aki felkészítette Bede Ferit, és máris megvolt a geg: megmutatjuk neki adásban, hogyan figurázták ki egy stand upban, aztán reagáljon rá!

A végeredmény pont olyan kedves és őszinte lett, mint amilyenre számítottunk.

De nem értem be ennyivel!

Tudtam, hogy Lovász László kezeli a Dumaszínház honlapját, úgyhogy írtam neki is egy e-mailt, és a figyelmébe ajánlottam a videót, hiszen magunk közt szólva tényleg nem mindennapi, hogy egy stand upban kifigurázott ember reagál a róla szóló paródiára!

Az eredmény: cikk a dumaszinhaz.hu-n, aztán pedig egy poszt Aranyosi Péter 185 ezres Facebook-oldalán.

Aranyosi Péter Facebook-posztja

Így értünk el tizenvalahányezer kattintást és nagyjából 600 lájkot egyetlen gegötletemmel, mindenféle Facebook-hirdetés nélkül.

És akkor zárszóként jöjjön két, az Aranyosi-poszthoz érkező komment.

„Szerintem jó bíró volt. Mindenkinek van hibája, sokszor a partjelzői vitték be az erdőbe.”

„Ma nagyjából térdre esnénk örömünkben, ha Bede Ferencek vezetnék a meccseket.”

Egész szépen sikerült a küldetés: átformálni Bede Ferenc bírókori megítélését!