„Lesz nagy nevem? Ezt az emberek döntik el!”

„Lesz nagy nevem? Ezt az emberek döntik el!”

Szabó Viktor YouTube-csatornáján immár több mint 40 000 feliratkozó van, de még nem ismerik fel az utcán. Talán majd 100 ezernél! Addig is megtanítja az érdeklődőknek a YouTube trükkjeit, csinálgatja az esküvői videókat, próbálja megugrani a vállalkozói léttel járó adminisztrációt – és próbál néha aludni is. Most éppen ébren is volt, nem is dolgozott, úgyhogy mindezt elmesélhette!

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 00:34 – Honnan tájékozódik YouTube-ügyekben?
  • 01:20 – Esküvőforgatások
  • 03:34 – Zenei karrier
  • 04:32 – Fotós karrier
  • 06:39 – Miért kezdett el a YouTube-ról szakérteni?
  • 08:25 – Viktor és a TikTok
  • 10:39 – Egyéni vállalkozói lét
  • 11:29 – YouTube-tanácsadás
  • 13:02 – Volt már alkotói válsága?
  • 13:40 – Nézettségek és feliratkozószámok
  • 16:01 – Agyon kell-e effektezni a videókat?
  • 16:47 – Mit hozott a 40 000 feliratkozó? Lesz 100 000?
  • 20:24 – Lesznek beefek másokkal?
  • 22:17 – Munka-e a videózás?

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Fókuszálnom kéne a TikTokra, hiszen van, aki kimondottan ott talál meg. Picit furán hangozhat, amit most mondok: ott is vannak emberek. Emberek, akik néznek. Így kéne tekintenem erre a platformra, de most nem ezt csinálom. Hanem úgy vagyok vele, hogy ide is felrakom a YouTube-shortsaimat; ha nagyot megy, akkor jó, ha nem, akkor meg tök mindegy. Nyilván nehéz több platformra is fókuszálni, és nekem a YouTube kb. minden időmet és energiámat elviszi.”

„Egy percben nem lehet szakértelmet átadni. Időd sincs komplexen kifejteni egy témát, meg a TikTokon azzal is számolni kell, hogy hiába kezdek el a YouTube-os átkattintási arányról beszélni, csomó olyan embernek is bedobja, aki nem követ. Ők ott fognak nézni, hogy ez mi a francról beszél, és már görgetnek is tovább. Ezért kell egy kicsit egyszerűsíteni a témát. Hiszen minden szakmának vannak olyan egyszerűbb részei, amivel be lehet vonzani olyanokat, akik csak kicsit érdeklődnek a műfajod iránt.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. Az „érthetetlen” kezdetekről. „Mostanában pont beszélgettünk egy-két emberrel, hogyha vissza kellene keresnem a korábbi motivációmat, akkor nem tudnám megfogalmazni. Csináltam egymás után a videókat, amiket nézett kétszáz ember vagy száz. És jövő héten megint megcsináltam, aztán megint megcsináltam, pedig még mindig száz alatti nézőszám volt. Ehhez kellett valami… az csúnya szó, hogy elmebetegség… A szenvedély, az szebb kifejezés!”
  2. Mennyire figyelgeti a nézettséget? „Talán harminc-harmincötezer feliratkozónál fordult át a dolog, és onnantól már kibírom, hogy ne nézzem folyton a nézettséget egy videó kikerülése után. Már ki tudom várni azt az egy órát, ami után a YouTube jobb adatokat mutat. Meg ki tudom várni a kommenteket, mert korábban azokat is mindig frissítgettem, hogy mikor jön valami új. Most hátradőlök, várok egy órát, aztán lássuk, mit írtak. Nyilván senki sem sértődik meg, ha egy óra elteltével kap választ.”
  3. A tartalomkészítői hangvételének változásáról. „Nyilván bennem van az, hogy tudom, egy-egy videóm nagyot mehet. Azt hittem, hogyha nő a követőszám, akkor egyre PC-bb leszek, és egyre inkább nem állok majd bele dolgokba, mert hú, itt már sok ember van. Aztán fordítva történt: annál inkább mondom a magamét!”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Azt talán jól sejtem, hogy Te is azok közé tartozol, akik úgy vannak vele, hogyha ismertek lesznek, az tök jó, de alapvetően a munkában hisznek, és az élteti őket.

− Igen. Ezzel a YouTube-csatornával nem az volt a célom, hogy majd emberek felismerjenek – az egyfajta velejáró. Ha ismered a Fókuszcsoport csatornát (a beszélgetésünk óta épp ott emelték ki Szabó Viktor munkásságát, mint egy csatorna, amely rászolgált volna arra, hogy jelöljék a Creator Awards 2023-on Best Production-kategóriában – 50:41-nél ezen a linken), ott Ádám szokta mondogatni, hogy nem szereti az embereket, ne menjenek oda hozzá. Ő is azt a gondolkodásmódot vallja, amit én. Szeret videózni, szeret az emberekkel kommunikálni, de ennyi. Ha az ember nagyra nő, azzal együtt jár néhány olyan dolog, amit megpróbálhatsz pozitívumnak tekinteni.

„Hívott az RTL a Voice-ba, de én már nem versenyzek”

„Hívott az RTL a Voice-ba, de én már nem versenyzek”

Farkas Zsolti, Az ének iskolája 1. győztese Angliában kezdett új életet, immár Oliver Wolf néven. A TV2 és az RTL is mindig megkeresi, de neki elég volt Az ének iskolája, illetve a Sztárban Sztár +1 kicsi. Az adásban szóba kerül Molnár Ferenc Caramel, az a produkció, amivel a mai napig azonosítják és egy lidérces emlék formájában Friderikusz Sándor is.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 00:36 – Névre és külsőre is nagy a változás!
  • 01:39 – Ismertség Az ének iskolája-győzelem után
  • 02:04 – Focistaálmok
  • 02:48 – Mutálás, pont Az ének iskolája idején
  • 03:59 – Jégszív
  • 06:18 – Molnár Ferenc Caramel bőrébe bújva
  • 07:09 – Hogyan születik meg egy dal?
  • 09:21 – Fülmonitor
  • 11:32 – Shrek bőrébe bújva
  • 13:02 – Kapcsolata a magyar zenei szakmával
  • 13:58 – Az első tévés interjúja…
  • 15:10 – TikTok-tapasztalatok, kommentelők
  • 17:58 – Élet Angliában
  • 20:16 – A TikTok mint marketingeszköz
  • 21:31 – Zenei tervek

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Letöltöttem az applikációt, elkezdtem tiktokozni, láttam nagyon sok zenei videót, és azt mondtam magamban, hogy ezt én is tudnám csinálni. Úgyhogy elkezdtem. Kitettem angol-magyar feldolgozásokat, és amikor kiraktam, ahogy Az ének iskolájában a Jégszívet éneklem, na, akkor teljesen felrobbant a TikTokom. Nem is tudom, hány, legalább tízezer követő jött egy-két nap alatt. Mindenki írta, hogy »Úristen, ez Te vagy? Jaj, de jó, hogy megtaláltunk!«”

„Mindenkinek marketingelnie kell magát, ha akar valamit. Nekem a TikTok is egy marketingeszköz. Jönnek a nézettségek, rám írnak az emberek, hogy »Hú, szia! El tudnál jönni ide és ide fellépni?« Las Vegas, Detroit, Frankfurt. Hála Istennek rengeteg helyre el tudtam jutni a dalaim által.”

„Többet kéne posztolnom, többet kéne live-oznom, de nem szeretnék túl sok lenni az embereknek se meg magamnak se. Akkor posztolok, amikor azt érzem, hogy szeretnék posztolni vagy live-ozni.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. Farkas Zsolti és a Jégszív. „Ugye ez a döntő volt. És tényleg nagyon meg akartam mutatni, de hát nagyon izgultam… Úristen, mennyire izgultam… Emlékszem, amikor mentem be a színpad felé, ott volt egy szerkesztő, és mondta, hogy »Hú, Zsolti, nagyon drukkolok! Légyszi, nagyon tedd oda magad!« Én meg mondtam, hogy megpróbálom, megpróbálom. Kimentem, és ahogy a zenekar elkezdte játszani az intrót, teljesen átszellemültem. Kizártam a kamerákat, a zsűrit, a tanárokat, mindenkit, és csak magamat láttam magam előtt. Az izgulás teljesen kiment belőlem, és ahogy elkezdtem énekelni, azt éreztem: ez a dal az enyém. Mintha én írtam volna, és most előadnám a saját dalomat.”
  2. Anyukája monitorozta Az ének iskolája-győzelem után Zsolti Facebook-oldalát. „Rengeteg olyan üzenetet kaptam, hogyha meglátlak az utcán, akkor megverlek, vagy megöllek, pedig csak egy ártatlan tizennégy éves kisgyerek voltam. Rengeteg nagyon rossz üzenetet kaptam, de szerencsére sokkal több volt a pozitív. A szüleim mondták, hogy bármi rossz kommentet kapsz, mondd el, mutasd meg − itt vagyunk, segítünk.”
  3. Az angliai újrakezdésről. „Miután leérettségiztem a konziban, mondtam a szüleimnek, hogy nem szeretnék itthon maradni, inkább külföldi vizekre eveznék. Kérdezték, hogy tudom-e, hogy akkor mindent nulláról kell felépítenem. De én mindig is többet és többet akartam elérni. Azt szeretném, hogy az egész világ hallgassa a dalaimat!”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Most, hogy megtudtuk, hogy fociztál is, nem tudok nem szóba hozni egy másik exfocistát, aki a zenei pályára került, és akivel volt egy közös számotok: Curtis!

− Amikor ez a dal készült, én a Bartók Béla Konzervatóriumba jártam. Volt egy menedzserem, akinek mondtam, hogy Burai Krisztiánhoz szeretnék menni. Elmentünk hozzá, és megírtuk, aztán mondtam, hogy szeretnék egy rappert is ehhez a dalhoz. Szerintem Curtis a mai napig az egyik legjobb rapper Magyarországon. Nagyon szeretem a flow-ját, a szövegeit és a hangszínét is. Úgyhogy mondtam az akkori menedzseremnek, hogy nagyon szeretnék egy közös számot vele, légyszi, intézd el! Elintézte! Curtis egy nagyon aranyos ember, hatalmas élmény és megtiszteltetés volt a munka vele. Őt tényleg az egész ország ismeri: rengeteg telt házas fellépés, Aréna-koncert, Majka oldalán. Ez a dal óriási előrelépés volt az otthoni karrieremben, mert így még többen ismertek meg, egy másik réteghez is eljutottam.   

„Amikor a férjem befejezte a jégkorongot, megbeszéltük, hogy most én jövök…”

„Amikor a férjem befejezte a jégkorongot, megbeszéltük, hogy most én jövök…”

Kovalcsikné Bátori Krisztina sokáig biztos hátországa volt sikeres sportoló férjének. Majd eljött az ideje az ő önmegvalósításának. Hegymászóként járta a világot, aztán egy agyvérzés után „jobb híján” első magyar nőként eljutott az Északi- és a Déli-sarkra is.

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

„Egyszer csak hazaállított egyik napról a másikra egy tűzpiros Yamaha-versenymotorral. (…) Akkor egy jó darabig motorozott, utána elkezdett lovagolni. Addig lovagolt, amíg kilenc csavarral össze nem csavarták a kezét. Ekkor elkezdett búvárkodni, utána megtanult repülőt vezetni, majd kitalálta, hogy elkezd hegyet mászni. Ez lett neki igazából a legkitartóbb… hát, hobbinál talán valamivel több tartalom az életében.”

Ezt mondta nekem Kovalcsik Péter a feleségéről, Kovalcsikné Bátori Krisztináról.

A Megint mesélek… című DIGI Sport-os portréműsor gyártása úgy nézett ki, hogy az ember leforgatta, és megvágta a maga anyagát, a műsor házigazdája, Vitray Tamás pedig átvette azt. Ekkor is így történt, és amikor az átvételnél elhangzott ez a rész, szinte egyszerre szólaltunk meg a Tanár úrral. Nem lehet, hogy a teljes képhez a feleséggel is forgatni kellene egy portrét?

Szerencsére még volt annyi idő az adásig, hogy meg lehessen csinálni egy második anyagot, és hála Istennek Péter is rá tudta beszélni a feleségét az interjúra, mert egyébként Kovalcsikné Bátori Krisztina nem az a nyilatkozós fajta!

Úgyhogy az adásban lement Kovalcsik Péter portréja, majd Vitray megjelent a képernyőn a tonettszéken ülve, és azt mondta: „Ugye, Önök is kíváncsiak lettek a feleségre? Hát, lássuk!” És láttuk!

Én meg közben azon gondolkoztam, hogyha egyszer Lilu alias Kovalcsik Ildikó is interjúalanyom lesz, biztos megkérdezem tőle, hogy mire büszkébb: a műsoraira vagy arra, hogy két ilyen csodálatos szülője van?

» Néhány életrajzi információ Kovalcsikné Bátori Krisztináról

  • Testnevelő tanárként kezdte pályáját
  • Férje Kovalcsik Péter, sokszoros válogatott jégkorongkapus
  • Nagyobbik lánya Lilu, az ismert televíziós
  • 2004 áprilisában az Északi-sarkon járt, ahol kitűzték a magyar zászlót Ács Zoltánnal
  • 2005-ben első magyar nőként jutott el a Déli-sarkra

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mit szólnak a szerettei a nagy expedíciókhoz?
  • 00:57 – Az önmegvalósítás
  • 01:52 – A tériszony
  • 03:10 – Az agyvérzés
  • 04:57 – Az Antarktisz
  • 07:54 − A Mount Everest

» 3 erős rész az interjúból

  1. Hegymászás, tériszonnyal. „Két méter magasból is hatalmas félelmem volt, a Hármashatár-hegyre nagy alumínium létrával mentünk. Úgyhogy ezen nagyon sokat dolgoztam, jártam artistaképzőbe, hogy át tudja menni fent a gerendákon.”
  2. Agyvérzése után 8 hónapja volt arra, hogy újra megtanuljon írni, olvasni, beszélni – tudván, amit nem tanul meg újra ez idő alatt, azt a képességét örökre elveszíti… „Az nagyon komoly versenyfutás volt az idővel! El sem tudtam volna képzelni, hogy az ember járókerettel üldögéljen otthon. Nagy családi összefogás volt meg komoly akarat a részemről. Akkor jött az Északi-sark ötlete, mert mondta az orvos, hogy ők többet nem írják alá azt a papírt, ami a hegymászáshoz kötelező.”
  3. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. „Az Antarktisz volt az a téma, amiről többször is tartottunk előadást Zolival. Meghívtak minket a Vakok Intézetébe is. Hogy meséled el egy nem látó embernek, hogy mit látsz, amikor az Antarktisz egy jégsivatag, ahol semmit sem lehet látni. Hogy milyen hatással van az emberre, ha csak beteszi oda a lábát. Én napokon keresztül minden este sírtam. Mínusz negyven fok volt, mégis kint álltam, és néztem.”

» Hivatkozások az interjúhoz

„Az fájt legjobban, hogy nem tudtuk megadni a szurkolóknak, amiért jöttek: a vb-címet”

„Az fájt legjobban, hogy nem tudtuk megadni a szurkolóknak, amiért jöttek: a vb-címet”

A magyar női kézilabda-válogatott 2003. december 14-én úgy vesztette el a vb-döntőt, hogy 7 perccel a vége előtt még 7 góllal vezetett. Aztán jött a hihetetlen végjáték, Görbicz meg nem adott góljával, majd eladott labdájával és végül a francia himnusszal… Marczinka Zoltán akkor Mocsai Lajos segítőjeként élte meg mindezt. Erről és az egész edzői pályafutásáról beszélgettem Vele Vitray Tamás Megint mesélek című műsorában.

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

2003 legvégén a magyar női kézilabda-válogatott fantasztikus menetelést mutatott be a horvátországi világbajnokságon, pedig „csak” annyi volt a cél, hogy legyen meg az olimpiai kvalifikáció. Meglett, de ennél sokkal több lett meg – majdnem…

2003. december 14-én (úristen, ennek 20 éve immár…) úgy tűnt, hogy a zágrábi csarnokban 9000 magyar szurkoló előtt (és nagyjából ugyanennyivel azon kívül!) ebből világbajnoki cím lesz.

A rendes játékidő vége előtt 7 perccel (az 53. percben) 7 góllal (25-18-ra) vezettek a mieink.

Aztán elkezdett olvadni az előny, és mire felocsúdtunk, már a nyakunkon voltak a franciák.

Görbicz Anita − aki azon a tornán vált világsztárrá; a mai napig fejből írom le az egyik akkor megszülető újságírói mondatot: „Görbicz a női kézilabdázás Zinedine Zidane-ja, az Audrey Hepburn-tekintetű zseni, aki húszévesen mindent tud erről a játékról, és legkésőbb három év múlva egyszerűen kinövi a sportágat”) lőtt egy gólt, ami teljesen szabályosnak tűnt, a bírók mégis érvénytelenítették, lépéshibára hivatkozva.

De így is, már csak 10 másodperc volt hátra, még mindig egy gól volt a mieink előnye, és Görbicz Anita birtokolta a labdát.

Ám ekkor elvesztette, és bár majdnem sikerült visszaszerezni, a vége az lett, hogy Görbicz csak szabálytalanság árán tudta megállítani a kapura törő franciát. Piros lap, és időntúli hétméteres.

„A zágrábi vb után nagyon-nagyon bántott, hogy azt az időntúli hetest a rendes játékidő végén nem fogtam meg. Azzal világbajnokok lettünk volna. Hozzáteszem, életem egyik legjobb meccse volt, tehát nagyon jól tudom, hogy nem rajtam múlt. Mégis azt mondom, hogy na, azt az egyet kellett volna megfogni.”

Ezt nyilatkozta évekkel később Pálinger Katalin, a mieink kapusa Gundel Takács Gábor A sport művészete című könyvében, hozzátéve, hogy 39 fokos lázzal védett, tényleg csodaszámba-menően.

A hosszabbítás ezek után szinte semmi jóval nem kecsegtetett: egy ilyen talpra állással akkora lélektani fölénybe kerül egy csapat – itt Franciaország −, ami szinte biztos győzelem. Nyertek is a franciák 32-29-re, így az övék lett a világbajnok cím.

Görbicz Anita a vb-döntő elvesztése után

Bármennyire is fájó a mai napig a végjáték (bármennyire is belém égett ez a kép a síró Görbiczről), én abban a néhány hétben szerettem bele egy életre a kézilabda nevű sportágba. Az a menetelés, az a teljesítmény tényleg magával ragadó volt. SPORT, csupa nagybetűvel. Minden, ami szép a sportban, és semmi, ami csúnya.

És a sportújságírói pályafutásomra is óriási hatással volt. Pajewski László akkoriban kezilabda.com néven üzemeltetett egy portált, ahová kézilabdás cikkeket gyártott. Ismeretlenül írtam neki, hogy én egyelőre csak szeretnék újságíróvá válni, írhatok-e a honlapjára cikkeket? Írhattam, ő meg kitette. Ezek között volt olyan, amit később elküldtem az Aréna 2000 Kiadónak próbaírások gyanánt, hogy aztán néhány éven belül már a kiadó munkatársaként, a Magyar Sportévkönyvben jelenjenek meg cikkeim a sportágról. Sajnos többségében szomorúak, mint például a horvátországi vb-n is kolosszális teljesítményt nyújtó Kulcsár Anita nekrológja…

A DIGI Sportnál megadatott, hogy női és férfi kézilabda EHF-kupa-döntőt közvetítsek, vagy épp azt a meccset, amelyen biztossá vált, hogy a Kiel férficsapata az egyetemes német sport történetében első csapatként pontveszteség nélkül fejez be egy élvonalbeli bajnoki idényt.

Viszont adta magát, hogy meginterjúvoljak valakit, aki nagyon is hozzátette a magáét a számomra legmeghatározóbb sportesemény alakulásához.

Marczinka Zoltán volt a horvátországi vb-n Mocsai Lajos szövetségi kapitány segítője, és milyen az élet, azon a meccsen (Ukrajna ellen), ahol biztossá lehetett tenni az athéni olimpiai indulást, neki kellett helyettesítenie lázas beteg felettesét.

Papíron tehát Marczinka vitt ki bennünket a 2004-es ötkarikás játékokra.

Ezt a megfogalmazást persze kikérné magának, mert kevés ennyire szerény sportemberrel beszélgettem valaha. Miközben egy nemzetközi hírű szaktekintélyről van szó, aki, amikor az interjú után egy-két évvel írtam neki, hogy vennék egy példányt a Kézilabdázás című szakkönyvéből, nem engedte kifizetni: adott nekem egy tiszteletpéldányt, dedikálva.

Így köszönte meg utólag is ezt az interjút, amelynek a YouTube-linkje a poszt tetején található, itt most jöjjön némi kedvcsináló hozzá.

» Néhány életrajzi információ Marczinka Zoltánról

  • 1987−1988: tanár Kanadában
  • 1993-ban angol nyelven jelent meg a Playing Handball című átfogó tanulmánya a sportágról
  • A kilencvenes évek elején pályára is lépett az ausztrál válogatottban
  • 2000: a házigazda ausztrál férfikézilabda-válogatott kapitánya a sydney-i olimpián
  • 2001–03: Szentendre férficsapatának edzője
  • 2003–04: a női válogatott másodedzője Mocsai Lajos mellett
  • 2004: a magyarországi női Eb szervezőbizottságának tagja
  • 2015−17: a Magyar Kézilabda-szövetség szakmai igazgatója

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Játékvezetői, klubvezetői pályafutás, Ausztráliába kerülés
  • 01:06 – Ausztráliában fellendíti a kézilabdaéletet, sydney-i olimpia
  • 04:14 – Mocsai Lajos segítőjeként
  • 05:51 – Az Ukrajna elleni „olimpiai kisdöntő”
  • 07:38 – A zágrábi vb-döntő

» 3 erős rész az interjúból

  1. Áldozatvállalás azért, hogy méltóképp képviseljék Ausztráliát a hazai olimpián. „Nekem is abba kellett hagynom a tanítást, és el kellett mennem az építőiparba dolgozni. Volt olyan játékosom, aki százhetven kilométert motorozott egy héten háromszor azért, hogy el tudjon jönni kézilabdaedzésre. Mi a játékosokkal több pénzt áldoztunk az olimpiai szereplésre, mint a szövetség.”
  2. Együttműködés Mocsai Lajossal. „Nagyon ritkán álltam fel a padról, ezzel is azt üzentem, hogy semmilyen szinten nem akarom zavarni a szövetségi kapitány munkáját. Amikor bementünk az öltözőbe szünet előtt, mindig kikérte a véleményemet, én mindig elmondtam, hogy mit mondanék a lányoknak. Volt, amikor ennek lett foganatja, de akkor is, annak a szövetségi kapitány szájából kell elhangoznia.”
  3. Zágrábi vb-döntő. „Hogy emberek Nyíregyházáról meg az országhatáron kívülről elutaztak, akár jegy nélkül, ez döbbenetes volt. Kicsit bennünket is megdöbbentett. A csapat eufóriában játszott az ötvenedik percig. Úgy elment az idő, hogy nem is tudnék momentumokra visszaemlékezni. Csak úgy ment a dolog. Minden ült, mindenki hozta a formáját. Nagyon szép emlék, de akkor is nagyon fájó. Nekem az fájt legjobban, hogy azt a több mint tízezer embert nem sikerült úgy kielégíteni, hogy megkapják azt, amiért odautaztak: a világbajnoki címet.”

» Hivatkozások az interjúhoz

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

Bede Ferenc volt az a futballbíró, aki nem tudott a háttérben maradni. Négy évvel a visszavonulása után megpróbálkoztam azzal, hogy egy kicsit bemutatom Bede Ferencet, az embert. Egy szigorú, az elveihez mindig, minden körülmények között ragaszkodó ember képe bontakozott ki előttem. Akinek végül épp a karakánsága pecsételte meg a sorsát…

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mennyiben volt más emberként a fiatal Bede Ferenc és az a Bede Ferenc, aki már a visszavonulás felé tartott?
  • 00:45 – Játékvezetői ars poeticája
  • 01:38 – Félbeszakadt és majdnem félbeszakadt mérkőzés
  • 03:23 – Milyen kép alakulhatott ki róla az emberekben játékvezető korában, és ez mennyire valós?
  • 06:18 – Más ember volt a pályán kívül, mint bíróként?
  • 09:03 – Volt/van-e hobbija, vagy csak a játékvezetés tölti ki az életét?
  • 09:47 – Hogyan és miért „került ki a körből”?…
  • 13:40 – Kemény Dénes örök életre emlékezetes dicsérete

» 3 erős rész az interjúból

  1. A játékvezetői lélektanról: „Az ars poeticám mindig ugyanaz volt. A pályán csak a kollégáimra számíthatok. Akármilyen intelligens játékosok vannak, nem segít neked senki. Mert mindenki arra törekszik, hogy győzzön. Ezért elkövet mindent. Azt lehet mondani, hogy mindenki inkább azon dolgozik, hogy rajtad minél nagyobb legyen a nyomás, a presszió és a mi javunkra tévedjen.”
  2. Élete egyik legnehezebb mérkőzése.„A félbeszakadt mérkőzésem még évekig nyomasztott. Az volt bennem, hogy még egy meccs csak nem szakad félbe. Mert ha még egy félbeszakad, akkor tényleg rád teszik a bélyeget!Kétezer-kettő szeptemberében volt egy Fradi–MTK. December elsején pedig egy MTK–Fradi. És az volt a mérkőzés pikantériája, hogy ugyanaz volt a tulajdonosa a két klubnak, Várszegi úr. Akik emlékeznek arra, hogy hogy jött ez le a médiában, tudják, hogy érdekes voltak a viszonyok. Olyan szerencsés voltam, hogy mindkét meccset én vezettem. Na most, a szeptemberi szerintem életem egyik legnehezebb mérkőzése volt. Azt hiszem, Dragóner Attilát kellett rögtön az elején kiállítanom, Fradi-pálya, telt ház… Roppant nehéz mérkőzés volt. És ott azért néha fölsejlett bennem, hogy úristen, már volt egy félbeszakadt mérkőzésem – ha ez így folytatódik… Ugyanis ha te következetes vagy, ha te szigorú vagy, ha te kitartasz az elveid mellett, és nem ijedsz meg, akkor végig kell vinned a mérkőzést. És lehetnek olyan pontok tőled függetlenül is, hogy akár botrányba is fulladhat a meccs. Utólag már jó erről beszélni, de akkor kicsit az ember megizzad, még ha ez nem is látszik.”
  3. Jól nősült. „Fontos a háttér, ezt minden sportoló elmondja. Sok játékvezető esik bele abba a hibába, hogy hétről hétre vidéken voltak, nem voltak otthon, és ezért végül elváltak. Én ebből a szempontból szerencsés vagyok. Én elég későn nősültem, már elmúltam harmincöt éves. Úgyhogy ez szerintem a részemről jó választás volt, a nejem pedig a focit rajtam keresztül ismerte meg. Én akkor már NB I-es bíró voltam, vagyis pontosan tudhatta, mire vállalkozik. A két lányom még szerencsésebb, mert mire ők felnőttek, én már befejeztem. Ők már nem nagyon tapasztalták meg, hogy apuval hogyan bánnak az újságok. Vagy hogy mutogatnának utánam az utcán, hogy »Bede, hétvégén te vezetted a meccsünket, borzasztó voltál.«”

» Hivatkozások az interjúhoz

» Így lett Bede Ferenc tévés szakértő

2013. augusztus 5-én a szerkesztői szobában brainstormingolt a Premier League-es keménymag, azaz Sallói István szakértő, Monoki Lehel műsorvezető, Haraszti Ádám vezető kommentátor, Lózs István és Bakonyvári Gergely szerkesztő, illetve jómagam. Sokadjára is bedobtam, hogy most már tényleg kellene egy külön bírószakértő a stúdiós Premier League-összefoglalóba, mert hétről hétre a játékvezetői ítéletektől hangos Anglia.

Végül is ezt sikerült átvinni, és a 2013 tavaszán egy El Clásico stúdiós felvezetésén már bemutatkozó Bede Ferencre esett a választásunk.

» A „botrányhős”

Ahogy érintőlegesen a videós interjúból is kiderülhetett, játékvezetőként nem volt egyértelmű a megítélése. Nem nagyon akadt olyan NB I-es szurkolótábor, amely a szívébe zárta volna (akinek erre van igénye, meghallgathatja a „Bede, te állat!” kezdetű rigmust), és mintha szinte vonzotta volna a balhékat.

Bede Ferenc megkergetése

Vagyis fel volt adva a lecke. Adott valaki, akiről nem a legszebb kép él a futballszeretők emlékezetében. Innen szép nyerni! Fordítsuk át!

» Elindul egy új karrier

2013. augusztus 19-én megvolt Bede „igazi” debütálása. Az akkor még a legtöbb NB I-es meccsel büszkélkedő (ex)játékvezető beült a greenboxba, és ha eljutott a Premier League-összefoglaló adásmenete valamelyik előre egyeztetett esetig, megjelent a képen, és a stúdióban ülőkkel összebeszélve elemezte az adott szituációt.

Bede Ferenc a DIGI-ben
Bede Ferenc a DIGI-ben

Emberileg a 0. perctől elvarázsolt minket. Ahhoz képest, hogy papíron egy „botrányhőssel” volt dolgunk, egy végtelenül udvarias és tisztelettudó ember jelent meg hétről hétre. Jókat mulattunk a nyakkendőin (mert ő aztán adott, és a mai napig ad is a megjelenésre: ha például egymás után két műsorban is szerepel, akkor két különböző zakóban, illetve nyakkendőben láthatja a nagyérdemű), és hát tényleg a nagybetűs úriembert testesítette meg. Nekem például a mai napig mindig boldog karácsonyt kíván SMS-ben.

Ha már SMS… Egyszer csak otthon vette észre, hogy rajta maradt a mikroport, vagyis a mikrofon, amit adás alatt használtunk. Erről a szerkesztő úgy szerzett tudomást, hogy váratlanul kapott egy szöveges üzenetet:
„T. István! Nálam maradt a mikrofonom. Üdv, Bede”

» Szujó Zoltán dicsérete

Szakmailag is villámgyorsan nagyon jó lett a különrovat megítélése. Visszahallottuk, hogy NB I-es meccsek lelátóin az általa mondottakat idézik mint „szentírást”, de említhetném korábbi Komlósi Oktatási Stúdió-s évfolyamtársamat, aki azt írta nekem, hogy rendre nézi a PL-összefoglalókat, mert Bede mindig tud olyan dolgot mondani, aminek ő aktív játékvezetőként/partjelzőként hasznát veszi! És a tévés szakmából is kaptunk jó visszajelzést.

Szujó Zoltán tweetje

Hirtelen a hazai hírportálok is rákaptak Bedére: ha a világ futballpályáin furcsa játékvezetői ítélet született, egyből az ő számát tárcsázták. Ő lett „A” bírószakértő. Az origo szerződtette is a brazíliai világbajnokságra, majd pedig egy teljes Bajnokok Ligája-szezonra.

Bede Ferenc cikkek

Pedig borzasztó hálátlan volt a feladata. Ülni másfél órán (vagy amikor már a PL mellett a Serie A-összefoglalóban is feltűnt: kétszer másfél órán) keresztül egyedül egy szobában, szemben egy kamerával, az ember képébe vakító lámpákkal, és várni, hogy néha megszólítsák őt egy-két percre…

Nem véletlen, hogy amikor a vezérlőből néha fürkésztük az arcát, sokszor azt láttuk, hogy szinte alszik (aztán persze ahogy jött a felkonfja, egyből életre kelt).

Bede Ferenc a greenboxban

» Csak egy vihar zökkenthette ki

Sztoikus nyugalmából nem nagyon lehetett kizökkenteni, csupán egy ellenpéldát láttam. 2015 augusztusában egy élő Premier League-összefoglaló ment, én éppen bent tébláboltam a vezérlőben, és azt látom, hogy Bede egyre gyanakvóbb fejjel néz felfelé…

Ma már nevetünk ezen, de akkor cseppet sem volt vicces a dolog. Az évtized egyik legnagyobb, váratlan özönvize csapott le a fővárosra! Mi ott a vezérlőben erről semmit sem tudtunk, semmit sem érzékeltünk, a vágószobák folyosója meg az arról nyíló greenbox (vagyis a „Bede-villa”) viszont már megadta magát… Hamarosan már a stúdióban is folyt a víz, úgyhogy viszonylag gyorsan véget vetettek az adásnak.

Ilyen, amikor egy híresen antialkoholista ember elázik!

» Aranyosi Péter kifigurázott, Bede Ferenc frappánsan reagált

2019 tavaszán a Comedy Centralon debütált Aranyosi Péter Borsodi homályos című stand up estje. Gondoltam, belenézek… Egyszer csak azt hallom a köztudottan futball- (és DVTK-)őrült Aranyositól:

„Volt egy játékvezető, úgy hívták: Bede. Nem tudom, aki régen nézett focit… megvan? Ez egy harmincegy kilós ember, tömött bajusszal. És ha levágja a bajszát, harminc kiló! Most a sporttévén, valamelyik sporttévén szakértő kommentátor – azt istenien csinálja; a pályán nem látott, az volt a probléma!”

Egyből kapcsoltam. Írtam a Comedy Centralnak, hogy felhasználnánk ezt a részletet az Aranyosi-estből; örömmel hozzájárultak. Szóltam a Premier League-felelősünknek, aki felkészítette Bede Ferit, és máris megvolt a geg: megmutatjuk neki adásban, hogyan figurázták ki egy stand upban, aztán reagáljon rá!

A végeredmény pont olyan kedves és őszinte lett, mint amilyenre számítottunk.

De nem értem be ennyivel!

Tudtam, hogy Lovász László kezeli a Dumaszínház honlapját, úgyhogy írtam neki is egy e-mailt, és a figyelmébe ajánlottam a videót, hiszen magunk közt szólva tényleg nem mindennapi, hogy egy stand upban kifigurázott ember reagál a róla szóló paródiára!

Az eredmény: cikk a dumaszinhaz.hu-n, aztán pedig egy poszt Aranyosi Péter 185 ezres Facebook-oldalán.

Aranyosi Péter Facebook-posztja

Így értünk el tizenvalahányezer kattintást és nagyjából 600 lájkot egyetlen gegötletemmel, mindenféle Facebook-hirdetés nélkül.

És akkor zárszóként jöjjön két, az Aranyosi-poszthoz érkező komment.

„Szerintem jó bíró volt. Mindenkinek van hibája, sokszor a partjelzői vitték be az erdőbe.”

„Ma nagyjából térdre esnénk örömünkben, ha Bede Ferencek vezetnék a meccseket.”

Egész szépen sikerült a küldetés: átformálni Bede Ferenc bírókori megítélését!