„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

Bede Ferenc volt az a futballbíró, aki nem tudott a háttérben maradni. Négy évvel a visszavonulása után megpróbálkoztam azzal, hogy egy kicsit bemutatom Bede Ferencet, az embert. Egy szigorú, az elveihez mindig, minden körülmények között ragaszkodó ember képe bontakozott ki előttem. Akinek végül épp a karakánsága pecsételte meg a sorsát…

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mennyiben volt más emberként a fiatal Bede Ferenc és az a Bede Ferenc, aki már a visszavonulás felé tartott?
  • 00:45 – Játékvezetői ars poeticája
  • 01:38 – Félbeszakadt és majdnem félbeszakadt mérkőzés
  • 03:23 – Milyen kép alakulhatott ki róla az emberekben játékvezető korában, és ez mennyire valós?
  • 06:18 – Más ember volt a pályán kívül, mint bíróként?
  • 09:03 – Volt/van-e hobbija, vagy csak a játékvezetés tölti ki az életét?
  • 09:47 – Hogyan és miért „került ki a körből”?…
  • 13:40 – Kemény Dénes örök életre emlékezetes dicsérete

» 3 erős rész az interjúból

  1. A játékvezetői lélektanról: „Az ars poeticám mindig ugyanaz volt. A pályán csak a kollégáimra számíthatok. Akármilyen intelligens játékosok vannak, nem segít neked senki. Mert mindenki arra törekszik, hogy győzzön. Ezért elkövet mindent. Azt lehet mondani, hogy mindenki inkább azon dolgozik, hogy rajtad minél nagyobb legyen a nyomás, a presszió és a mi javunkra tévedjen.”
  2. Élete egyik legnehezebb mérkőzése.„A félbeszakadt mérkőzésem még évekig nyomasztott. Az volt bennem, hogy még egy meccs csak nem szakad félbe. Mert ha még egy félbeszakad, akkor tényleg rád teszik a bélyeget!Kétezer-kettő szeptemberében volt egy Fradi–MTK. December elsején pedig egy MTK–Fradi. És az volt a mérkőzés pikantériája, hogy ugyanaz volt a tulajdonosa a két klubnak, Várszegi úr. Akik emlékeznek arra, hogy hogy jött ez le a médiában, tudják, hogy érdekes voltak a viszonyok. Olyan szerencsés voltam, hogy mindkét meccset én vezettem. Na most, a szeptemberi szerintem életem egyik legnehezebb mérkőzése volt. Azt hiszem, Dragóner Attilát kellett rögtön az elején kiállítanom, Fradi-pálya, telt ház… Roppant nehéz mérkőzés volt. És ott azért néha fölsejlett bennem, hogy úristen, már volt egy félbeszakadt mérkőzésem – ha ez így folytatódik… Ugyanis ha te következetes vagy, ha te szigorú vagy, ha te kitartasz az elveid mellett, és nem ijedsz meg, akkor végig kell vinned a mérkőzést. És lehetnek olyan pontok tőled függetlenül is, hogy akár botrányba is fulladhat a meccs. Utólag már jó erről beszélni, de akkor kicsit az ember megizzad, még ha ez nem is látszik.”
  3. Jól nősült. „Fontos a háttér, ezt minden sportoló elmondja. Sok játékvezető esik bele abba a hibába, hogy hétről hétre vidéken voltak, nem voltak otthon, és ezért végül elváltak. Én ebből a szempontból szerencsés vagyok. Én elég későn nősültem, már elmúltam harmincöt éves. Úgyhogy ez szerintem a részemről jó választás volt, a nejem pedig a focit rajtam keresztül ismerte meg. Én akkor már NB I-es bíró voltam, vagyis pontosan tudhatta, mire vállalkozik. A két lányom még szerencsésebb, mert mire ők felnőttek, én már befejeztem. Ők már nem nagyon tapasztalták meg, hogy apuval hogyan bánnak az újságok. Vagy hogy mutogatnának utánam az utcán, hogy »Bede, hétvégén te vezetted a meccsünket, borzasztó voltál.«”

» Hivatkozások az interjúhoz

» Így lett Bede Ferenc tévés szakértő

2013. augusztus 5-én a szerkesztői szobában brainstormingolt a Premier League-es keménymag, azaz Sallói István szakértő, Monoki Lehel műsorvezető, Haraszti Ádám vezető kommentátor, Lózs István és Bakonyvári Gergely szerkesztő, illetve jómagam. Sokadjára is bedobtam, hogy most már tényleg kellene egy külön bírószakértő a stúdiós Premier League-összefoglalóba, mert hétről hétre a játékvezetői ítéletektől hangos Anglia.

Végül is ezt sikerült átvinni, és a 2013 tavaszán egy El Clásico stúdiós felvezetésén már bemutatkozó Bede Ferencre esett a választásunk.

» A „botrányhős”

Ahogy érintőlegesen a videós interjúból is kiderülhetett, játékvezetőként nem volt egyértelmű a megítélése. Nem nagyon akadt olyan NB I-es szurkolótábor, amely a szívébe zárta volna (akinek erre van igénye, meghallgathatja a „Bede, te állat!” kezdetű rigmust), és mintha szinte vonzotta volna a balhékat.

Bede Ferenc megkergetése

Vagyis fel volt adva a lecke. Adott valaki, akiről nem a legszebb kép él a futballszeretők emlékezetében. Innen szép nyerni! Fordítsuk át!

» Elindul egy új karrier

2013. augusztus 19-én megvolt Bede „igazi” debütálása. Az akkor még a legtöbb NB I-es meccsel büszkélkedő (ex)játékvezető beült a greenboxba, és ha eljutott a Premier League-összefoglaló adásmenete valamelyik előre egyeztetett esetig, megjelent a képen, és a stúdióban ülőkkel összebeszélve elemezte az adott szituációt.

Bede Ferenc a DIGI-ben
Bede Ferenc a DIGI-ben

Emberileg a 0. perctől elvarázsolt minket. Ahhoz képest, hogy papíron egy „botrányhőssel” volt dolgunk, egy végtelenül udvarias és tisztelettudó ember jelent meg hétről hétre. Jókat mulattunk a nyakkendőin (mert ő aztán adott, és a mai napig ad is a megjelenésre: ha például egymás után két műsorban is szerepel, akkor két különböző zakóban, illetve nyakkendőben láthatja a nagyérdemű), és hát tényleg a nagybetűs úriembert testesítette meg. Nekem például a mai napig mindig boldog karácsonyt kíván SMS-ben.

Ha már SMS… Egyszer csak otthon vette észre, hogy rajta maradt a mikroport, vagyis a mikrofon, amit adás alatt használtunk. Erről a szerkesztő úgy szerzett tudomást, hogy váratlanul kapott egy szöveges üzenetet:
„T. István! Nálam maradt a mikrofonom. Üdv, Bede”

» Szujó Zoltán dicsérete

Szakmailag is villámgyorsan nagyon jó lett a különrovat megítélése. Visszahallottuk, hogy NB I-es meccsek lelátóin az általa mondottakat idézik mint „szentírást”, de említhetném korábbi Komlósi Oktatási Stúdió-s évfolyamtársamat, aki azt írta nekem, hogy rendre nézi a PL-összefoglalókat, mert Bede mindig tud olyan dolgot mondani, aminek ő aktív játékvezetőként/partjelzőként hasznát veszi! És a tévés szakmából is kaptunk jó visszajelzést.

Szujó Zoltán tweetje

Hirtelen a hazai hírportálok is rákaptak Bedére: ha a világ futballpályáin furcsa játékvezetői ítélet született, egyből az ő számát tárcsázták. Ő lett „A” bírószakértő. Az origo szerződtette is a brazíliai világbajnokságra, majd pedig egy teljes Bajnokok Ligája-szezonra.

Bede Ferenc cikkek

Pedig borzasztó hálátlan volt a feladata. Ülni másfél órán (vagy amikor már a PL mellett a Serie A-összefoglalóban is feltűnt: kétszer másfél órán) keresztül egyedül egy szobában, szemben egy kamerával, az ember képébe vakító lámpákkal, és várni, hogy néha megszólítsák őt egy-két percre…

Nem véletlen, hogy amikor a vezérlőből néha fürkésztük az arcát, sokszor azt láttuk, hogy szinte alszik (aztán persze ahogy jött a felkonfja, egyből életre kelt).

Bede Ferenc a greenboxban

» Csak egy vihar zökkenthette ki

Sztoikus nyugalmából nem nagyon lehetett kizökkenteni, csupán egy ellenpéldát láttam. 2015 augusztusában egy élő Premier League-összefoglaló ment, én éppen bent tébláboltam a vezérlőben, és azt látom, hogy Bede egyre gyanakvóbb fejjel néz felfelé…

Ma már nevetünk ezen, de akkor cseppet sem volt vicces a dolog. Az évtized egyik legnagyobb, váratlan özönvize csapott le a fővárosra! Mi ott a vezérlőben erről semmit sem tudtunk, semmit sem érzékeltünk, a vágószobák folyosója meg az arról nyíló greenbox (vagyis a „Bede-villa”) viszont már megadta magát… Hamarosan már a stúdióban is folyt a víz, úgyhogy viszonylag gyorsan véget vetettek az adásnak.

Ilyen, amikor egy híresen antialkoholista ember elázik!

» Aranyosi Péter kifigurázott, Bede Ferenc frappánsan reagált

2019 tavaszán a Comedy Centralon debütált Aranyosi Péter Borsodi homályos című stand up estje. Gondoltam, belenézek… Egyszer csak azt hallom a köztudottan futball- (és DVTK-)őrült Aranyositól:

„Volt egy játékvezető, úgy hívták: Bede. Nem tudom, aki régen nézett focit… megvan? Ez egy harmincegy kilós ember, tömött bajusszal. És ha levágja a bajszát, harminc kiló! Most a sporttévén, valamelyik sporttévén szakértő kommentátor – azt istenien csinálja; a pályán nem látott, az volt a probléma!”

Egyből kapcsoltam. Írtam a Comedy Centralnak, hogy felhasználnánk ezt a részletet az Aranyosi-estből; örömmel hozzájárultak. Szóltam a Premier League-felelősünknek, aki felkészítette Bede Ferit, és máris megvolt a geg: megmutatjuk neki adásban, hogyan figurázták ki egy stand upban, aztán reagáljon rá!

A végeredmény pont olyan kedves és őszinte lett, mint amilyenre számítottunk.

De nem értem be ennyivel!

Tudtam, hogy Lovász László kezeli a Dumaszínház honlapját, úgyhogy írtam neki is egy e-mailt, és a figyelmébe ajánlottam a videót, hiszen magunk közt szólva tényleg nem mindennapi, hogy egy stand upban kifigurázott ember reagál a róla szóló paródiára!

Az eredmény: cikk a dumaszinhaz.hu-n, aztán pedig egy poszt Aranyosi Péter 185 ezres Facebook-oldalán.

Aranyosi Péter Facebook-posztja

Így értünk el tizenvalahányezer kattintást és nagyjából 600 lájkot egyetlen gegötletemmel, mindenféle Facebook-hirdetés nélkül.

És akkor zárszóként jöjjön két, az Aranyosi-poszthoz érkező komment.

„Szerintem jó bíró volt. Mindenkinek van hibája, sokszor a partjelzői vitték be az erdőbe.”

„Ma nagyjából térdre esnénk örömünkben, ha Bede Ferencek vezetnék a meccseket.”

Egész szépen sikerült a küldetés: átformálni Bede Ferenc bírókori megítélését!

Amikor a semmiről kell beszélni tévében/rádióban

Amikor a semmiről kell beszélni tévében/rádióban

Beszélned kell, úgy, hogy igazából nincs miről beszélni. Például mert akkora a köd, hogy nem látszik semmi a focimeccsből. Vagy mert kampánycsend van. Megtörtént esetek jönnek.

Id. Knézy Jenő, Szántó Dávid, Zelinka Ildikó, Pásztory Dóra. Sportriporterek, akik vettek részt választási műsorban.

De miért szeretik más szerepkörökben kipróbálni a sportriportereket? Egyrészt mert egy kommentátor sok adattal dolgozik nap mint nap. Aztán: gyorsan kell, hogy vágjon az agya. Ráadásul egy (akár rádiós) sportriporter elképesztő óraszámot tölt élő adásban, gyakorlatilag bármilyen helyzetből ki tud jönni, és talán emiatt egy sportriporter rengeteget képes beszélni akkor is, ha nem történik semmi!

„Melyik politikai újságíró beszélhet sok ezer órát élőben? – tette fel a nagy kérdést Bárdos András Komlósi Gábor Sportpálya című műsorában, majd így folytatta: – Kimész egy meccsre, és hosszabbítás van. Rádióban. Nem olyan egyszerű kilencven perc után még tizenöt percet beszélni. Abban a tizenöt percben semmi sem történik, sőt, az én időmben a hosszabbítás előtt még bementek a játékosok az öltözőbe. Ha nem vagy fölkészült, nem tudod végigbeszélni. A nem sportos kollégáknak sokkal nehezebben adatik meg ilyen mennyiségű próbálkozási lehetőség. Én mindennap legalább 10-20-50 percet beszéltem élőben a rádióban. Aki sok ezer órát beszél élőben, történhet bármi, nyilván nem jön zavarba semmilyen helyzetben.”

Ettől még történelmi tény, hogy a magyar választási műsorok legnagyobb kihívását egy nem sportriporter oldotta meg. Még 2010-ben történt, hogy a szavazóköröknek 19 órakor kellett volna zárniuk, de úgy határoztak, aki este hét óra előtt beállt a sorba, az szavazhat! Majd 19 óra előtt pár perccel az a döntés született, hogy a kampánycsendet meghosszabbítják, amíg az utolsó választó le nem adja a voksát. Vagyis hosszú időn keresztül úgy kellett elemző műsort csinálni a köztévében, hogy nem lehetett érdemben elemezni, hiszen még mindig tartott a kampánycsend.

Süveges Gergő pedig ezt emlékezetes módon oldotta meg – ahogy a comment.com írta, lényegében egy stand up comedy-vel reagált.

Egyébként az abszurd helyzet a hivatásos stand uposokat, például Beliczai Balázst is megihlette, aki tökéletes Kéri László-hangutánzással adta elő az alábbi, képzeletbeli párbeszédet:

– Vendégünk Kéri László politológus, kérem elemezze a helyzetet, de ne felejtse, egyetlen párt vagy politikus nevét sem mondhatja ki!

– Ööööö, a Fide… a Fidel Castro most nem indult a választáson, de a Jobbik… a jobbik lábam nagyon fáj. Ami nagy meglepetés, hogy az elempé… az elem például kiesett a távirányítómból.

Egyszóval az ilyen „beszéljünk sokat, amikor semmi érdemleges nem történik” nehéz műfaj, ha viszont valaki felnő a feladathoz, akkor még sokáig emlegetik. Én is hosszasan beszéltettem 2009-ben Faragó Richardot (a Komlósi Oktatási Stúdió tanulójaként őt választottam alanynak az egyik kötelező interjús feladatnál) egy kilenc évvel korábbi közvetítéséről.  

2000 novemberében ő volt a kommentátor a Macedónia–Magyarország válogatott meccsen, ami csupán 45 percig tartott, hisz szinte végig tejfölköd volt, és úgy kellett „közvetítenie”, hogy semmit sem látott a mérkőzésből.

Aztán magam is a riporteri pályára kerültem, és egyszer a saját bőrömön érezhettem, milyen is ez. 2015. december 3-án a Carpi–Vicenza Olasz Kupa-meccs teljes ködben ment végig. De az még hagyján…

Szokás szerint négy-öt perccel az eredeti kezdési időpont előtt kapcsoltak ki hozzám. Ekkor az történt, hogy elkezdtem beszélni, elmondtam, amit mindenki látott: hogy szinte semmit sem látni. Aztán a játékvezető kijött, maga köré gyűjtötte a két csapatkapitányt, kínos lassúsággal eltotyogtak a kezdőkörből az egyik kapuig, majd a másikig – utána pedig bement mindenki az öltözőbe.

Perceken át úgy kellett beszélnem élő adásban, hogy azt sem tudtam, lesz-e egyáltalán meccs. Kisvártatva jött a hír: lesz, negyedóra múlva.

Vagyis összességében 20 percet beszéltem a nagy semmiről.

És az az igazság, hogy 11 év alatt talán egyszer sem éreztem magam annyira felszabadultnak, mint akkor. Itt aztán bármit mondhattam, nem kellett betartanom a Vitray-tanítást, hogy nem szabad versenyezni a képpel, elvégre azon a képen olyan túl sok minden nem volt látható, nem tudtam elvenni a látványból…

Íme, néhány „szemelvény”:

„A csinálgatás sosem volt rám jellemző”

„A csinálgatás sosem volt rám jellemző”

Dr. Neszmélyi Emil asztmás létére kétszer mászta meg az Everestet. Kétszeresen is magyar rekorder. 1. Elsőként jutott fel magyarként a világ legmagasabb pontjára a nehezebb északi oldalról. 2. Első magyarként mászta meg Tibet (2016) és Nepál (2022) felől a Mount Everestet. Ebben az adásban beszél arról, hogy hogyan tudta meg Pásztor Anna, hogy az egyik dalsora annyira motiválta Emilt, hogy az meg akarja ajándékozni őt. Arról, hogy miért nem volt lelkiismeret-furdalása, amiért éveken át eltitkolta édesanyja elől, hogy meg akarja mászni a Himaláját. És arról, hogy miért kereste Sebestyén Balázst, miután Litkai Gergely félrehívta őt.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 01:43 – Mont Blanc-megmászás mint erősebb edzés
  • 02:47 – Egy lavina, amit nem sikerült megörökíteni
  • 03:31 – Ősszel debütál új önálló estje (Everest – Ha minden kötél szakad) a Dumaszínház színpadán
  • 04:53 – Hogy került a Dumaszínház fellépői közé?
  • 07:06 – TikTok-tapasztalatok
  • 09:24 – Örökösödési ügyek
  • 10:43 – Titokban megmászott Everest
  • 13:19 – Hogyan próbálnak egyesek Suhajda Szilárd tragédiájából pénzt csinálni?
  • 15:17 – Mennyibe kerül egy Everest-biztosítás?
  • 17:52 – Pásztor Anna követ kapott a Márti daláért
  • 22:56 – Minden új kihívás egy új Everest

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Csak tesztelgettem a platformot. A közel 18 000 TikTok-követőmnek 60-65%-a külföldi. Közöttük külföldi magyarok is, vagy külföldön élő magyarok, vagy határon túli magyarok. De ha összeadom a teljes magyar követői gárdát, nem érjük el az 50%-ot.”

„Gyakorlatilag sikerült olyan tartalmakat összeállítani, amiknél több százezres megtekintések után iszonyatosan megemelkedett a követőszám, de engem nagyon hamar kienged nemzetközire, amit kicsit sajnálok. Most volt néhány tartalmam, amit kifejezetten a magyaroknak készítettem, és mégis kiment nemzetközire.”

„Minden második reakció külföldről jön… Mások pont azért fohászkodnak, hogy engedje már ki őket a rendszer külföldre, én meg azért, hogy ne. Itt most a TikTokon azzal küzdök, hogy túl kevés magyar lát.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. Új Dumaszínház-estjéről, az „Everest – Ha minden kötél szakad”-ról. „A legfontosabb, hogy tévhiteket rendbe teszünk, és sok minden keretbe foglalunk. Veszélyes történetek, megmenekülések, mik, hogy történtek. Sok minden az északi oldalról, hiszen most mindenki a déli oldalról beszél, nem is veszik tudomásul az emberek, hogy van egy nehezebb oldal… Az elmúlt négy évben ott nem lehetett mászni, de egyébként sem szoktak arrafelé próbálkozni, mert sokkal nagyobb a kudarcráta északon, miközben az Everest-megmászás akkor is Everest-megmászás, ha délről teszed. Én asztmásként a nehezebb oldalt választottam, és így végre Magyarországnak is lett egy északi megmászója.”
  2. A 2016-os mászás előtt készített végrendeletéről és búcsúleveléről. „Az egy nem beharangozott mászás volt. Titokban kellett tartanom. Három évvel vagyunk Erőss Zsolt halála után, addigra kialakult az emberekben, hogy a magyarok meghalni járnak az Everestre. Nekem a családom is így gondolta. Édesanyám már a három és fél éves felkészülésbe belehalt volna, nemhogy abba, ha tudja, hogy milyen célból történik a két hónapos távollétem. Ezért ők erről semmit sem tudtak, viszont volt egy végrendeletem és egy búcsúlevelem, amit egy kedves barátomnak adtam át, hogy ő lesz az, aki – ha történik velem valami – három hónap múlva olvassa föl a megfelelő címzetteknek.”
  3. „Kezdjetek el élni!”. „Kialakult az örökösödési vonal az ügyvédi irodánknál. Éppen ezért sok olyan emberrel beszéltem, akinek nincs sok hátra. Mindegyik beszélt arról, hogy bárcsak többet élt volna, kevesebbet dolgozott volna. A végelszámolásnál akármi is van, a tárgyi javakat itt hagyjuk, az emlékeink alapján érezhetjük azt, hogy van hiányérzetünk, vagy nincs hiányérzetünk.”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Neked a hegymászás lényegében egy hobbi, Te főállásban egy ügyvédi irodánál dolgozol. Én mindig lenyűgözve figyeltem azokat az embereket, akik egy teljes főállás mellett szinte egy másik főállásnak megfelelő szerelemprojektet is képesek vinni. Már csak azért is, mert nagyon tudok azonosulni Bödőcs Tiborral, aki azt mondja, hogy az embernek egy nap során van egy energiaszintje. Ez Neked nem fogyott el, amikor még az ügyvédi munka mellett edzettél az Everestre?
– Én azért nem ekkor kezdtem el edzeni. Kétszázötven NB I B-s kosármérkőzéssel a hátam mögött hagytam abba a versenysportot. Huszonegy éven át versenysportoltam. Tehát az edzés egyébként is a mindennapok része volt. Öt év kihagyás után jött a kattanás, hogy fel kéne készülni egy Everest-mászásra. Tehát igazából csak annyi volt a változás, hogy nem délután edzettem, hanem reggel és este. A kettő között dolgoztam. De ha optimálisan szervezed a munkát – ide értve a megfelelő árképzést is –, akkor meg tudod oldani egy iroda vezetését. Úgy is, hogy én nem bársonyszékes vezető vagyok, hanem ügyeket is viszek, kiváló kollégáim koordinálása mellett. Ők abszolút önjáróak, máskülönben nem dolgoznék velük. Így gyakorlatilag meg lehetett tartani a 4-6 órás munkanapot.