Sport és manipuláció, avagy nem minden az, aminek látszik!

Sport és manipuláció, avagy nem minden az, aminek látszik!

Az élsport addig szép és jó, amíg nézzük a helyszínen vagy a tévén. Ha belát az ember a színfalak mögé, elmegy az életkedve. Nyilván én már megszoktam (közel 20 éven át napi szinten, hivatásszerűen foglalkozva az élsporttal), de azért így is próbálok minél kevesebbet beszélgetni olyanokkal, akik kifejezetten bennfentesek.

Ezt is megemlítettem Bőhm Kornél rádió/podcastműsorában, a Krízisek és pofonok-ban. Mindenképp érdemes meghallgatnod az adást is, hiszen jelentős az eltérés, vagyis az interjú és a cikk kiegészíti egymást.
De figyelem: ha mindkettővel végeztél, simán lehet: annyira megutálod a sportot, hogy lemondod a tévéelőfizetésedet (hisz egyre többen már csak a sport miatt fizetik a tévét). Mondjuk a mai, rezsiterhelt időkben ez nem is biztos, hogy akkora baj…

» A manipuláció vajon mi?

A műsorban az érdekesség kedvéért szabadabban értelmeztük a manipuláció fogalmát, és sok olyan esetről beszéltünk, ami inkább már a trükközés, csalás kategóriája, nem a szigorúan vett manipuláció. Természetesen a csalással is lehet manipulálni, hiszen otthon tapsolunk, és azt hisszük, tiszta versenyt látunk, miközben egy doppingoló csalóval van dolgunk, aki megtéveszt bennünket, sportszeretőket.

„Odaát” esett szó doppingról, transznemű sportolóról, bundáról, tankingről, wallhackről és szabálytalan időkérésről is. Ebben az írásban viszont ragaszkodtam a fogalom fellelhető definícióihoz, éppen ezért más példákat hozok.

Lássuk, milyen megfejtések vannak az interneten: mi is az a manipuláció?

Ravasz fogás; egy ügy, üzlet lebonyolítása, bizonyos javak kezelése önző érdekből úgy, hogy ezt az érdeket eltitkolják; mesterkedés. (Forrás: kvizprofesszor.hu)

» Így (is) tudta leigazolni a Middlesbrough a brazil fociválogatott sztárját

Az adásban nem mertem elmondani ezt a sztorit, mert bár elég jó a memóriám, ritkán képzelődöm – a hangok is ezt mondják a fejemben 😊 –, nem találtam nyomát az interneten…

…annak, amit még valamikor az ezredforduló környékén hallottam a csúnya iparvárost tökéletesen megtestesítő Middlesbrough csapatáról.

Middlesbrough városa
Hogy tudtak a ’90-es évek közepén egy ilyen városba elcsábítani egy Bajnokok Ligája-győztest (Fabrizio Ravanelli) és egy sokszoros brazil válogatottat (Juninho Paulista)? Elvégre az ő szintjükön lévő játékosok megtehetik, hogy válogassanak, és ha betoppannak egy ilyen helyre, akkor nem biztos, hogy azt mondják, amit a Megáll az idő elején az anya („Jó, hát akkor itt fogunk élni”).

Csakhogy a pletykák szerint volt a klubnak egy trükkje: a kiszemeltet a szerződés aláírásáig egész egyszerűen nem engedték be a városba!

Urban legend? Nem tudom. Annyi biztos – erről a FourFourTwoban beszélt az érintett –, hogy Juninhóért külön Sao Paulóba utazott a klubfőnök és a játékosként külföldön is ismert edző, Bryan Robson. Úgyhogy ez alapján akár még igaz is lehet.

Juninho Paulista, a brazil válogatott és a Middlesbrough egykori sztárja

A valóság elfedése; az igazság megmásított bemutatása rejtett, megtévesztő szándékkal, hogy a társadalmat, közösséget vagy az adott személyt átverjék; megtévesztés. (Forrás: kvizprofesszor.hu)

» A beckhames Netflix-sorozat „újszülöttekhez” is eljuttatta Diego Simeone manipulálását

„Te tudtad, hogy a Beckhamet ennyien bántották?” – csörgetett meg anyukám egyik este. Igen, igen, ő is ráakadt a Netflix-dokura, ami beszippantotta. Egyébként persze, hogy tudtam. Többször is kiolvastam David Beckhamnek a kétezres évek közepén magyarul is megjelenő memoárját, ezenkívül az Aréna 2000 Kiadó által kiadott, A futballtörténelem 100 legendás mérkőzése című könyvemben is helyet kapott az a bizonyos ’98-as argentin–angol vb-meccs.

Amelyen ugye a mai Atlético Madrid-edző, Diego Simeone gyönyörű színészkedéssel tette egyértelművé a játékvezető számára, hogy David Beckham odarúgott neki. Kim Milton Nielsen azonnal ki is állította az angolok sztárját.

„David Beckham kiállítása tiszta sor volt. A szabályok nagyon egyértelműek a rúgás, vagy az ellenfél megrúgására tett kísérlet tekintetében. Sokan elfelejtik, hogy ezek piros lapot vonnak maguk után. Néhányan azt mondták, hogy ez csak egy enyhe rúgás volt, de ennek nincs jelentősége. Az ilyen szituációban egy embernek bűnhődnie kell. Ha nem állítottam volna ki, én bűnhődtem volna, amiért nem követtem a szabályokat.”

Így emlékezett vissza később Milton Nielsen. Sajnos sosem fogjuk megtudni, hogy akkor is így dönt-e, ha Simeone nem „játssza el a nagyhalált”.

Nyilván butaság volt az a rúgómozdulat. De mindaz, ami utána jött… Az angolok 11-esekkel kiestek, Beckham lett A BŰNBAK, és megszületett minden idők leghírhedtebb focis szalagcíme: „Tíz hős oroszlán és egy hülyegyerek.”

David Beckham és a híres Mirror-címlap
Még szerencse, hogy akkor még nem volt TikTok, illetve social media – a Maguire-esetből kiindulva bele sem merek gondolni, mit kapott volna Beckham…

Azért így is jól megsorozták, ahogy a Netflixen is láthatjuk.

Később volt olyan újságíró, aki megkövette a focistát a durva kritikáiért, amiket azzal magyarázott, hogy engedelmeskedett a közhangulatnak, és eközben alaposan túllőtt a célon. Egyébként a mocskolódó írásokat Becks gondosan összegyűjtötte, majd összekötve manchesteri lakásának pincéjében tárolta…

A forrás szándékosan félinformációkat vagy fals információkat mond a befogadó félnek, hogy irányítsa a gondolkodását. (Forrás: Újszászi Bogár László)

» Rafa Benítezt lekaraktergyilkolta egy cseh tinédzser a Twitteren

Erről az esetről bővebben is megemlékeztem az Edzőkirályok Podcast Rafa Benítezről szóló epizódjában, de röviden itt is fel kell elevenítenem, hiszen ez a manipuláció meglehetősen minősített esete.
Egy cseh fiú karaktergyilkos tweetjei Rafa Benítezről
Egy cseh tinédzser kiírt a Twitterre néhány idézetet Beníteztől, amik valójában sohasem hangoztak el. Miért? Mert korábban a spanyol edző nagy rajongója volt, és komoly csalódást jelentett számára, hogy Benítez a Liverpoolnál eltöltött idő után a Chelsea-nél vállalt edzői munkát.

„A Chelsea fantasztikus klub, de én sosem mennék oda edzőnek, mert tisztelem annyira korábbi csapatomat, a Liverpoolt. Számomra Angliában csak egy csapat van, a Liverpool.” 

Olyan komoly orgánumok is átvették ezt a fiktív nyilatkozatot, mint az ESPN. A Chelsea-fanatikusok éktelen dühre gerjedtek, és Benítez rövidke chelsea-s időszakát végigkísérték a nem éppen dicsérő transzparensek.

Egy transzparens, amit Rafa Benítez kapott

Az első és legfontosabb manipulációra utaló jegy a közlő részéről a manipulatív szándék megléte. A manipulatív szándék megléte pedig magába foglalja azt, hogy a közlő eltitkol, illetve elrejt valamit a befogadó elől. (Forrás: Wikipédia)

» Az Isten keze: Maradona kézzel üti a hálóba a labdát

„Gyertek már ide, ünnepelni!” – kiabált a társaknak Diego Maradona 1986-ban. Ez is egy argentin–angol vb-meccs volt, a kieséses szakaszban, csakúgy, mint a Beckham kiállításáról elhíresülő.

Másodpercekkel korábban minden idők egyik legnagyobb futballistája magasra ugorva kézzel ütötte az angolok kapujába a labdát, és attól félt, még a végén gyanút fog a játékvezető. Ezért kellett a megerősítés, hogy gyorsan körbevegyék Maradonát, és úgy ünnepeljenek, mintha nem lenne itt semmi látnivaló

Diego Maradona és az Isten keze
Legendás gól ez, amivel kapcsolatban ritkán kerül szóba, hogy az angol kapus, Peter Shilton is kijöhetett volna rámenősebben. Később többen (például Mark Hateley és Kevin Keegan) bírálták is, amiért nem takarította el az útból Maradonát. Jellemző történet, hogy Peter Reid el is fordult, annyira biztos volt a kapusában. Aztán arra lett figyelmes, hogy két csapattársa, Fenwick és Butcher rohan el mellette, „Kezezett, a rohadt életbe, hát kezezett!”-felkiáltásokkal.

Igazából csak három-négy angol játékos észlelte, mi történt. Elsőre a nézők túlnyomó többségének sem tűnt fel a kezezés. Shiltonék reklamálását látva többen lesre gyanakodtak, ami persze nem nagyon lehetett volna, lévén angol adta a passzt…

„Ha a bíró nem is volt jó szögben, a partjelző annál inkább. Egyből kinéztem rá, a tekintetünk találkozott, majd elkezdett szaladni a felezővonal felé. Ekkor üldözőbe vettem a játékvezetőt, jóllehet tudom, az ilyesmi nem sok jóra vezet” – mondta később Shilton.

A sajtótájékoztatón persze rákérdeztek Maradonánál, hogy kéz volt-e az első gól. A 10-es próbált úgy tenni, mint aki nem érti a kérdést, és a másik találatáról kezdett el beszélni. Erre egy riporter közbevágott: „Az első gólban Diego vagy Isten keze volt benne?” Maradona elgondolkozott, majd vigyorogva felelte: „Igen, ez jó. Egy kicsit Diego feje, egy kicsit Isten keze volt benne.”

Megszületett minden idők egyik legismertebb (futballista) nyilatkozata.

A legjobban úgy lehet az emberekkel bánni, ha azt mondjuk nekik, amit hallani akarnak. (Forrás: Wikipédia, Niccolo Machiavelli)

» Joachim Löw vb-aranyat érő cseréje

„Oké, mutasd meg a világnak, hogy jobb vagy, mint Messi, és el tudsz dönteni egy világbajnokságot!” Ez volt a német kapitány, Joachim Löw „útravalója” az oldalvonal mellett Mario Götze számára, amikor a 88. percben beküldte őt Klose helyére a 2014-es világbajnokság döntőjében.

Götze aztán a 113. percben kiválóan érkezett Schürrle centerezésére, és az argentinok hálójába lőtte a mindent eldöntő gólt!

Mario Götze és Joachim Löw a sorsdöntő csere előtt

Viselkedésünket leggyakrabban a félelem motiválja, ezért ha valakiben félelmet keltünk, azt saját magunk javára fordíthatjuk. Ezért a szerző szerint kihasználhatjuk a manipulált személyek tehetetlenségét, magabiztosságuknak hiányát. (Forrás: Wikipédia, Adolf Portmann véleménye)

» Az első vb-döntő kulcsa: az argentin sztár megfélemlítése

Másik focis könyvemben, a jelenleg is kapható A foci-vb-döntők és a világbajnokok titkos történetei című e-bookban részletesen foglalkoztam Luis Monti esetével.

1930-ban Uruguayban rendezték meg a futballtörténelem első világbajnokságát. A fináléban a házigazda Argentínával találkozott. Sajnos a meccsre a megfélemlítés szó illik a leginkább. Maga a bíró is csak azok után vállalta a közreműködést, hogy szavatolták az ő és segítői biztonságát. No igen, a bejutásnál például mindenkit megmotoztak, nehogy valaki revolvert vigyen be…

Az uruguayi drukkerek szinte attól a pillanattól fogva inzultálták a vendégeket, hogy azok betették a lábukat Montevideóba. Hangoskodtak a szálloda előtt, majd az edzéseket is megzavarták. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy Luis Montit, az argentinok húzóemberét megfenyegették. Ismeretlenek azt üzenték neki és az édesanyjának, hogy az életüket kockáztatják, ha Argentína nyer. Monti nem is akart játszani, de a sok sérülés miatt muszáj volt neki.

Az uruguayiak pontosan tudták, kit kell „kivenni” az ellenfélből. Monti a kor egyik legjobb centerhalfjaként érkezett az 1930-as tornára. Technikájának köszönhetően a támadásokban is remek volt, de ha kellett, durvult is egy keveset.

Francisco Varallo, aki 100 évesen halt meg 2010-ben, így emlékezett vissza: „Montinak nem lett volna szabad játszania. Igaz, a döntő hangulata szinte mindenkit nyomasztott. Peucelle, Stábile, Suárez és én voltam csak nyugodt. Mintha egy háborúba csöppentünk volna! Édesapám is ott volt a stadionban, és annyira félt, hogy vett egy uruguayi zászlót, és végig a házigazdát éltette. A szünetben Paternóster kijelentette, hogy jobban járnánk, ha hagynánk őket győzni, mert máskülönben aligha jutunk ki élve.”

A vége: 4:2 Uruguaynak…

» Amikor Romelu Lukaku kikapott egy lánytól FIFA-ban – legalábbis azt hitte

Nem szeretném ilyen szomorú történettel lezárni a cikket! Annak idején a DIGI Sport Szélkakas című műsorában is nagy derültséget keltettem azzal a prankkel, aminek szenvedő (majd jót nevető) alanya Romelu Lukaku volt.

A belga focisztárt egy válogatott összetartás alatt eresztették össze egy lánnyal virtuális focimeccsre, vagyis egy kis FIFA-zásra. És bár semmi sem zárja ki, hogy egy lány is jó legyen ebben a műfajban (ott van például a Twitchen Evcsa, akinek le is közvetítettem néhány meccsét), de itt tényleg úgy tűnt, hogy nem veheti fel a versenyt a FIFA-ban is egész ügyes Lukakuval.

Igen ám, de a rejtett kamerás felvételen pontosan láthatjuk, mire ment ki az egész: egyszer csak egy nagymenő FIFA-s fiú kapta meg az irányítás lehetőségét egy másik szobában, és a lány onnantól már csak kamuból nyomogatta a gombokat.

Lukaku szeme pedig egyre jobban elkerekedett!

Ez is manipuláció, de az ártatlan és szórakoztató fajtából!

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

„Ha nem folysz az árral, nagyon hamar kikerülsz a körből”

Bede Ferenc volt az a futballbíró, aki nem tudott a háttérben maradni. Négy évvel a visszavonulása után megpróbálkoztam azzal, hogy egy kicsit bemutatom Bede Ferencet, az embert. Egy szigorú, az elveihez mindig, minden körülmények között ragaszkodó ember képe bontakozott ki előttem. Akinek végül épp a karakánsága pecsételte meg a sorsát…

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Mennyiben volt más emberként a fiatal Bede Ferenc és az a Bede Ferenc, aki már a visszavonulás felé tartott?
  • 00:45 – Játékvezetői ars poeticája
  • 01:38 – Félbeszakadt és majdnem félbeszakadt mérkőzés
  • 03:23 – Milyen kép alakulhatott ki róla az emberekben játékvezető korában, és ez mennyire valós?
  • 06:18 – Más ember volt a pályán kívül, mint bíróként?
  • 09:03 – Volt/van-e hobbija, vagy csak a játékvezetés tölti ki az életét?
  • 09:47 – Hogyan és miért „került ki a körből”?…
  • 13:40 – Kemény Dénes örök életre emlékezetes dicsérete

» 3 erős rész az interjúból

  1. A játékvezetői lélektanról: „Az ars poeticám mindig ugyanaz volt. A pályán csak a kollégáimra számíthatok. Akármilyen intelligens játékosok vannak, nem segít neked senki. Mert mindenki arra törekszik, hogy győzzön. Ezért elkövet mindent. Azt lehet mondani, hogy mindenki inkább azon dolgozik, hogy rajtad minél nagyobb legyen a nyomás, a presszió és a mi javunkra tévedjen.”
  2. Élete egyik legnehezebb mérkőzése.„A félbeszakadt mérkőzésem még évekig nyomasztott. Az volt bennem, hogy még egy meccs csak nem szakad félbe. Mert ha még egy félbeszakad, akkor tényleg rád teszik a bélyeget!Kétezer-kettő szeptemberében volt egy Fradi–MTK. December elsején pedig egy MTK–Fradi. És az volt a mérkőzés pikantériája, hogy ugyanaz volt a tulajdonosa a két klubnak, Várszegi úr. Akik emlékeznek arra, hogy hogy jött ez le a médiában, tudják, hogy érdekes voltak a viszonyok. Olyan szerencsés voltam, hogy mindkét meccset én vezettem. Na most, a szeptemberi szerintem életem egyik legnehezebb mérkőzése volt. Azt hiszem, Dragóner Attilát kellett rögtön az elején kiállítanom, Fradi-pálya, telt ház… Roppant nehéz mérkőzés volt. És ott azért néha fölsejlett bennem, hogy úristen, már volt egy félbeszakadt mérkőzésem – ha ez így folytatódik… Ugyanis ha te következetes vagy, ha te szigorú vagy, ha te kitartasz az elveid mellett, és nem ijedsz meg, akkor végig kell vinned a mérkőzést. És lehetnek olyan pontok tőled függetlenül is, hogy akár botrányba is fulladhat a meccs. Utólag már jó erről beszélni, de akkor kicsit az ember megizzad, még ha ez nem is látszik.”
  3. Jól nősült. „Fontos a háttér, ezt minden sportoló elmondja. Sok játékvezető esik bele abba a hibába, hogy hétről hétre vidéken voltak, nem voltak otthon, és ezért végül elváltak. Én ebből a szempontból szerencsés vagyok. Én elég későn nősültem, már elmúltam harmincöt éves. Úgyhogy ez szerintem a részemről jó választás volt, a nejem pedig a focit rajtam keresztül ismerte meg. Én akkor már NB I-es bíró voltam, vagyis pontosan tudhatta, mire vállalkozik. A két lányom még szerencsésebb, mert mire ők felnőttek, én már befejeztem. Ők már nem nagyon tapasztalták meg, hogy apuval hogyan bánnak az újságok. Vagy hogy mutogatnának utánam az utcán, hogy »Bede, hétvégén te vezetted a meccsünket, borzasztó voltál.«”

» Hivatkozások az interjúhoz

» Így lett Bede Ferenc tévés szakértő

2013. augusztus 5-én a szerkesztői szobában brainstormingolt a Premier League-es keménymag, azaz Sallói István szakértő, Monoki Lehel műsorvezető, Haraszti Ádám vezető kommentátor, Lózs István és Bakonyvári Gergely szerkesztő, illetve jómagam. Sokadjára is bedobtam, hogy most már tényleg kellene egy külön bírószakértő a stúdiós Premier League-összefoglalóba, mert hétről hétre a játékvezetői ítéletektől hangos Anglia.

Végül is ezt sikerült átvinni, és a 2013 tavaszán egy El Clásico stúdiós felvezetésén már bemutatkozó Bede Ferencre esett a választásunk.

» A „botrányhős”

Ahogy érintőlegesen a videós interjúból is kiderülhetett, játékvezetőként nem volt egyértelmű a megítélése. Nem nagyon akadt olyan NB I-es szurkolótábor, amely a szívébe zárta volna (akinek erre van igénye, meghallgathatja a „Bede, te állat!” kezdetű rigmust), és mintha szinte vonzotta volna a balhékat.

Bede Ferenc megkergetése

Vagyis fel volt adva a lecke. Adott valaki, akiről nem a legszebb kép él a futballszeretők emlékezetében. Innen szép nyerni! Fordítsuk át!

» Elindul egy új karrier

2013. augusztus 19-én megvolt Bede „igazi” debütálása. Az akkor még a legtöbb NB I-es meccsel büszkélkedő (ex)játékvezető beült a greenboxba, és ha eljutott a Premier League-összefoglaló adásmenete valamelyik előre egyeztetett esetig, megjelent a képen, és a stúdióban ülőkkel összebeszélve elemezte az adott szituációt.

Bede Ferenc a DIGI-ben
Bede Ferenc a DIGI-ben

Emberileg a 0. perctől elvarázsolt minket. Ahhoz képest, hogy papíron egy „botrányhőssel” volt dolgunk, egy végtelenül udvarias és tisztelettudó ember jelent meg hétről hétre. Jókat mulattunk a nyakkendőin (mert ő aztán adott, és a mai napig ad is a megjelenésre: ha például egymás után két műsorban is szerepel, akkor két különböző zakóban, illetve nyakkendőben láthatja a nagyérdemű), és hát tényleg a nagybetűs úriembert testesítette meg. Nekem például a mai napig mindig boldog karácsonyt kíván SMS-ben.

Ha már SMS… Egyszer csak otthon vette észre, hogy rajta maradt a mikroport, vagyis a mikrofon, amit adás alatt használtunk. Erről a szerkesztő úgy szerzett tudomást, hogy váratlanul kapott egy szöveges üzenetet:
„T. István! Nálam maradt a mikrofonom. Üdv, Bede”

» Szujó Zoltán dicsérete

Szakmailag is villámgyorsan nagyon jó lett a különrovat megítélése. Visszahallottuk, hogy NB I-es meccsek lelátóin az általa mondottakat idézik mint „szentírást”, de említhetném korábbi Komlósi Oktatási Stúdió-s évfolyamtársamat, aki azt írta nekem, hogy rendre nézi a PL-összefoglalókat, mert Bede mindig tud olyan dolgot mondani, aminek ő aktív játékvezetőként/partjelzőként hasznát veszi! És a tévés szakmából is kaptunk jó visszajelzést.

Szujó Zoltán tweetje

Hirtelen a hazai hírportálok is rákaptak Bedére: ha a világ futballpályáin furcsa játékvezetői ítélet született, egyből az ő számát tárcsázták. Ő lett „A” bírószakértő. Az origo szerződtette is a brazíliai világbajnokságra, majd pedig egy teljes Bajnokok Ligája-szezonra.

Bede Ferenc cikkek

Pedig borzasztó hálátlan volt a feladata. Ülni másfél órán (vagy amikor már a PL mellett a Serie A-összefoglalóban is feltűnt: kétszer másfél órán) keresztül egyedül egy szobában, szemben egy kamerával, az ember képébe vakító lámpákkal, és várni, hogy néha megszólítsák őt egy-két percre…

Nem véletlen, hogy amikor a vezérlőből néha fürkésztük az arcát, sokszor azt láttuk, hogy szinte alszik (aztán persze ahogy jött a felkonfja, egyből életre kelt).

Bede Ferenc a greenboxban

» Csak egy vihar zökkenthette ki

Sztoikus nyugalmából nem nagyon lehetett kizökkenteni, csupán egy ellenpéldát láttam. 2015 augusztusában egy élő Premier League-összefoglaló ment, én éppen bent tébláboltam a vezérlőben, és azt látom, hogy Bede egyre gyanakvóbb fejjel néz felfelé…

Ma már nevetünk ezen, de akkor cseppet sem volt vicces a dolog. Az évtized egyik legnagyobb, váratlan özönvize csapott le a fővárosra! Mi ott a vezérlőben erről semmit sem tudtunk, semmit sem érzékeltünk, a vágószobák folyosója meg az arról nyíló greenbox (vagyis a „Bede-villa”) viszont már megadta magát… Hamarosan már a stúdióban is folyt a víz, úgyhogy viszonylag gyorsan véget vetettek az adásnak.

Ilyen, amikor egy híresen antialkoholista ember elázik!

» Aranyosi Péter kifigurázott, Bede Ferenc frappánsan reagált

2019 tavaszán a Comedy Centralon debütált Aranyosi Péter Borsodi homályos című stand up estje. Gondoltam, belenézek… Egyszer csak azt hallom a köztudottan futball- (és DVTK-)őrült Aranyositól:

„Volt egy játékvezető, úgy hívták: Bede. Nem tudom, aki régen nézett focit… megvan? Ez egy harmincegy kilós ember, tömött bajusszal. És ha levágja a bajszát, harminc kiló! Most a sporttévén, valamelyik sporttévén szakértő kommentátor – azt istenien csinálja; a pályán nem látott, az volt a probléma!”

Egyből kapcsoltam. Írtam a Comedy Centralnak, hogy felhasználnánk ezt a részletet az Aranyosi-estből; örömmel hozzájárultak. Szóltam a Premier League-felelősünknek, aki felkészítette Bede Ferit, és máris megvolt a geg: megmutatjuk neki adásban, hogyan figurázták ki egy stand upban, aztán reagáljon rá!

A végeredmény pont olyan kedves és őszinte lett, mint amilyenre számítottunk.

De nem értem be ennyivel!

Tudtam, hogy Lovász László kezeli a Dumaszínház honlapját, úgyhogy írtam neki is egy e-mailt, és a figyelmébe ajánlottam a videót, hiszen magunk közt szólva tényleg nem mindennapi, hogy egy stand upban kifigurázott ember reagál a róla szóló paródiára!

Az eredmény: cikk a dumaszinhaz.hu-n, aztán pedig egy poszt Aranyosi Péter 185 ezres Facebook-oldalán.

Aranyosi Péter Facebook-posztja

Így értünk el tizenvalahányezer kattintást és nagyjából 600 lájkot egyetlen gegötletemmel, mindenféle Facebook-hirdetés nélkül.

És akkor zárszóként jöjjön két, az Aranyosi-poszthoz érkező komment.

„Szerintem jó bíró volt. Mindenkinek van hibája, sokszor a partjelzői vitték be az erdőbe.”

„Ma nagyjából térdre esnénk örömünkben, ha Bede Ferencek vezetnék a meccseket.”

Egész szépen sikerült a küldetés: átformálni Bede Ferenc bírókori megítélését!

Amikor a semmiről kell beszélni tévében/rádióban

Amikor a semmiről kell beszélni tévében/rádióban

Beszélned kell, úgy, hogy igazából nincs miről beszélni. Például mert akkora a köd, hogy nem látszik semmi a focimeccsből. Vagy mert kampánycsend van. Megtörtént esetek jönnek.

Id. Knézy Jenő, Szántó Dávid, Zelinka Ildikó, Pásztory Dóra. Sportriporterek, akik vettek részt választási műsorban.

De miért szeretik más szerepkörökben kipróbálni a sportriportereket? Egyrészt mert egy kommentátor sok adattal dolgozik nap mint nap. Aztán: gyorsan kell, hogy vágjon az agya. Ráadásul egy (akár rádiós) sportriporter elképesztő óraszámot tölt élő adásban, gyakorlatilag bármilyen helyzetből ki tud jönni, és talán emiatt egy sportriporter rengeteget képes beszélni akkor is, ha nem történik semmi!

„Melyik politikai újságíró beszélhet sok ezer órát élőben? – tette fel a nagy kérdést Bárdos András Komlósi Gábor Sportpálya című műsorában, majd így folytatta: – Kimész egy meccsre, és hosszabbítás van. Rádióban. Nem olyan egyszerű kilencven perc után még tizenöt percet beszélni. Abban a tizenöt percben semmi sem történik, sőt, az én időmben a hosszabbítás előtt még bementek a játékosok az öltözőbe. Ha nem vagy fölkészült, nem tudod végigbeszélni. A nem sportos kollégáknak sokkal nehezebben adatik meg ilyen mennyiségű próbálkozási lehetőség. Én mindennap legalább 10-20-50 percet beszéltem élőben a rádióban. Aki sok ezer órát beszél élőben, történhet bármi, nyilván nem jön zavarba semmilyen helyzetben.”

Ettől még történelmi tény, hogy a magyar választási műsorok legnagyobb kihívását egy nem sportriporter oldotta meg. Még 2010-ben történt, hogy a szavazóköröknek 19 órakor kellett volna zárniuk, de úgy határoztak, aki este hét óra előtt beállt a sorba, az szavazhat! Majd 19 óra előtt pár perccel az a döntés született, hogy a kampánycsendet meghosszabbítják, amíg az utolsó választó le nem adja a voksát. Vagyis hosszú időn keresztül úgy kellett elemző műsort csinálni a köztévében, hogy nem lehetett érdemben elemezni, hiszen még mindig tartott a kampánycsend.

Süveges Gergő pedig ezt emlékezetes módon oldotta meg – ahogy a comment.com írta, lényegében egy stand up comedy-vel reagált.

Egyébként az abszurd helyzet a hivatásos stand uposokat, például Beliczai Balázst is megihlette, aki tökéletes Kéri László-hangutánzással adta elő az alábbi, képzeletbeli párbeszédet:

– Vendégünk Kéri László politológus, kérem elemezze a helyzetet, de ne felejtse, egyetlen párt vagy politikus nevét sem mondhatja ki!

– Ööööö, a Fide… a Fidel Castro most nem indult a választáson, de a Jobbik… a jobbik lábam nagyon fáj. Ami nagy meglepetés, hogy az elempé… az elem például kiesett a távirányítómból.

Egyszóval az ilyen „beszéljünk sokat, amikor semmi érdemleges nem történik” nehéz műfaj, ha viszont valaki felnő a feladathoz, akkor még sokáig emlegetik. Én is hosszasan beszéltettem 2009-ben Faragó Richardot (a Komlósi Oktatási Stúdió tanulójaként őt választottam alanynak az egyik kötelező interjús feladatnál) egy kilenc évvel korábbi közvetítéséről.  

2000 novemberében ő volt a kommentátor a Macedónia–Magyarország válogatott meccsen, ami csupán 45 percig tartott, hisz szinte végig tejfölköd volt, és úgy kellett „közvetítenie”, hogy semmit sem látott a mérkőzésből.

Aztán magam is a riporteri pályára kerültem, és egyszer a saját bőrömön érezhettem, milyen is ez. 2015. december 3-án a Carpi–Vicenza Olasz Kupa-meccs teljes ködben ment végig. De az még hagyján…

Szokás szerint négy-öt perccel az eredeti kezdési időpont előtt kapcsoltak ki hozzám. Ekkor az történt, hogy elkezdtem beszélni, elmondtam, amit mindenki látott: hogy szinte semmit sem látni. Aztán a játékvezető kijött, maga köré gyűjtötte a két csapatkapitányt, kínos lassúsággal eltotyogtak a kezdőkörből az egyik kapuig, majd a másikig – utána pedig bement mindenki az öltözőbe.

Perceken át úgy kellett beszélnem élő adásban, hogy azt sem tudtam, lesz-e egyáltalán meccs. Kisvártatva jött a hír: lesz, negyedóra múlva.

Vagyis összességében 20 percet beszéltem a nagy semmiről.

És az az igazság, hogy 11 év alatt talán egyszer sem éreztem magam annyira felszabadultnak, mint akkor. Itt aztán bármit mondhattam, nem kellett betartanom a Vitray-tanítást, hogy nem szabad versenyezni a képpel, elvégre azon a képen olyan túl sok minden nem volt látható, nem tudtam elvenni a látványból…

Íme, néhány „szemelvény”:

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

A végeredményt mindenki kívülről fújja: az Aranycsapat 6:3-ra nyert, Anglia ellen. Nem túlzás, egy egész ország (és persze rengeteg határon túli magyar) várta Szepesi György rádióközvetítését 1953. november 25-én. Kevesen tudják, micsoda teherrel lelkesedte végig az első félidőt a legendás rádióriporter.

Két perccel a kezdő sípszó előtt még tudott beszélni Budapesttel, ám aztán elment a vonal. Normális esetben nekünk, mezei magyar kommentátoroknak is számolnak a fülünkre, hogy mikor vagyunk adásban, mikor kezdjük a közvetítést.

Szepesi ebben a kiszolgáltatott helyzetben azt csinálta, amit egyébként tanítanak is médiaiskolákban: beszélni kell, mert simán lehet, hogy idehaza mindenki hall téged, csak nem tudnak visszaszólni neked.

Úgyhogy azt mondta a mikrofonba, mindjárt kezdődik a meccs, akkor most elszámolok tízig, és utána adjatok ki engem, mert én elkezdem a közvetítést.

Történelmi tény, hogy már az első percben megvolt a vezető gólunk. És a szünetben végre megnyugtatták Szepesit: minden rendben volt, végig lehetett hallani.

Egyébként Szepesi egyik oldalán a belga, a másikon a német rádiókommentátor ült. Utóbbinak csak a második félidőt kellett közvetítenie, úgyhogy az első játékrészben végig hallgatta Szepesit, és teljesen el volt ájulva attól, hogy milyen gyorsan tud beszélni ez az ember.

Ez csak egy kis kedvcsináló volt közel negyedórás Szepesi György-YouTube-videómból, amelyben a magyar kommentátorszakma egyik legjelesebb alakja előtt tisztelegtem.

„Engem is felkért a TV2 az Uri Geller-műsorra”

„Engem is felkért a TV2 az Uri Geller-műsorra”

A ’90-es évek elején én is jártam Habók János bűvésziskolájába. Úgyhogy a mai adásban szóba kerül egy kicsit a tanítás is. És persze a TikTok, ahol közel 200 ezer követővel rendelkezik. Más kérdés, hogy nagyot nézett, amikor elmélyült egy kicsit az egyik, kiugró nézettséget produkáló videója analitikájában…

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezető
  • 01:02 – Ennyit változott a bűvész élete a ’90-es évek óta
  • 05:55 – Habók János és a TikTok
  • 12:07 – Uri Geller TV2-s műsora, A kiválasztott
  • 13:29 – Tanítás
  • 16:38 – Kihívást jelentő helyzetek
  • 21:10 – Követi-e Levente Péter példáját?

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Nyögvenyelősen kezdődött a TikTok-karrierem. Egészen addig, amíg egy kolléga, aki több követővel rendelkezett, megemlítette a csatornámat. Akkor hirtelen a duplájára emelkedett a követőtáborom. Utána, 10 ezertől viszont már saját jogon növekedtem.”

„Ezek még azok az igazi vadkeleti idők voltak, amikor gyorsan lehetett organikusan fejlődni. Utána nagyon gyors tartalomgyártó lett, gondolom, itt is megtörtént a felvezetés. Elkezdtek megjelenni a reklámok, amik elvették a helyet az organikus megjelenéstől.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. A világhírű bűvészről, aki… „Majdhogynem ott tartunk, hogy a trükk másodlagos dolog. A lényeg, hogy hogyan prezentálod. Minden a jó duma, és mellé meg lehet találni azokat a trükköket, amikhez nem kell kézügyesség, a néző felé mégis csodának hat. Van egy világhírű mágus, akit mindenki ismer, a TikTok-live-okban mindig kérdezik is, hogy mi a véleményem róla. Nem lehet meghívni vendégként egy bűvészversenyre, akkora sztár. De ha ugyanazon a bűvészversenyen elindulna, a középdöntőbe sem biztos, hogy bejutna. Marketing szempontjából annyira fel lett építve, hogy ő a király. Én bizony szeretnék tőle tanulni! Nem trükköt, hanem azt, hogy hogyan állította össze a menedzsmentet. Hogyan került olyan helyzetbe, hogy megcsinálják őt.”
  2. Uri Geller műsoráról, a Kiválasztottról. „Tizenegyen indultak neki ennek a szép sorozatnak. Lasszóval fogták rá az embereket. Naná, hogy engem is megkeresett annak idején a TV2, hogy indulnék-e a Kiválasztott műsorban, mekkora nézettség, stb. De! És jött a de! Ha van weblapod, akkor a weblapról le kell venni, hogy bűvész. Mert te mentalista vagy! Nem lehet sehol bűvészként promotálni magadat, amíg a műsor tart. Na, most, én ekkor egy színházban dolgoztam – és nem mentalistaként, hanem bűvészként… Egész biztos, hogy valahol megemlítették volna, hogy itt lép fel Habók János bűvész.”
  3. Az esetlegesen őt túlnövő tanítványokról. „Belőlem teljesen hiányzik a szakmai féltékenység. Én nem tekintem a tanítványaimat konkurenciának, mert tudom, hogy mindig előtte leszek egy kicsit tudásban. Még ha híresebb is lesz, mint én, akkor is vissza-vissza fog jönni egy-egy szakmai konzultációra. Ha meg tanulok is tőle, hát én arra vagyok a legbüszkébb.”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Kérdezik tőlem kommentben, hogy ki a legjobb magyar bűvész! Tényleg, szerinted ki a legjobb magyar bűvész?
– Ha névre, akkor Hajnóczy Soma, hisz ő a mi világbajnokunk. Ha stílusokat kérdezel, akkor minden stílusban lehet találni egyet, aki az abszolút numero one. Mindegyikben lehet jót mondani. Nincs olyan, hogy abszolút első. A világbajnoki címmel viszont nem lehet vitatkozni. Azt nem osztják ingyen, az rengeteg gyakorlást és rengeteg befektetett időt jelentett.