Kiválogattam a legjobb interjúkat a sok közül, hogy neked már ne kelljen!

Kiválogattam a legjobb interjúkat a sok közül, hogy neked már ne kelljen!

Nehezen találsz igazán értékes, építő és időtálló magyar nyelvű beszélgetéseket az interneten? Hadd adjak TUTI tippeket az egyre nagyobb podcasttengerben! (Mégiscsak ezres nagyságrendben hallottam már beszélgetéseket − az interjúműfaj megszállottjaként. Többek szerint az az interjú, amiről nem tudok, nem is létezik. 🙂)

» Milyen a jó interjú?

Na, ez legalább olyan fogós kérdés, mint az, hogy „milyen a jó kommentátor?”. Kinek, milyen!

  • politizáló alany
  • magánéleti titkok
  • másoknak keményen beolvasó alany
  • pszichológiai mélyfúrás

Mindnek megvan a maga törzsközönsége. (Ezért is volt merész vállalás tőlem, hogy a Hatáskeltők Podcastban ezt a négy gyakori interjúmegközelítést mind-mind tudatosan mellőzöm!!!)

Én csak a magam definíciójával tudok előállni. Nálam a jó interjúnak 2 ismérve van.

  1. Miközben hallgatom a beszélgetést, nem kalandoznak el a gondolataim.
  2. Egy-két hét múlva is fel tudok idézni legalább 3 dolgot. Mondhatni: vannak elraktározható útravalók!

» Alaptartozéka a jó interjúnak a profi kérdező?

Nem árt, de tapasztalataim szerint nem alapfeltétel. (Épp ezért az ajánlórészben lesz majd olyan interjú is, amit valamelyik kiemelkedő riporter készített, meg olyat is, amit nem egy tanult kérdező csinált.)

Vitray Tamás nekem mindig azt mondta, hogy egy interjú minősége leginkább az alanytól függ. Mondott számot is, hogy hány százalékban – sajnos a számmemóriám mindig is pocsék volt… Maradjunk annyiban: minden idők egyik legjobb magyar kérdezője szerint NAGYON NAGY mértékben az alanyon múlik, milyen lesz az interjú.

Megint azt mondom: kicsit olyan ez, mint a sportkommentátor esete.

Szerintem ha egy sportesemény unalmas, akkor a legsziporkázóbb kommentátor sem tudja feljavítani a néző számára az „élményt”.

Ugyanígy: ha az alany nyökög, rosszul beszél, vagy csak szimplán nem elég érdekes figura, akkor hiába kap világbajnok kérdéseket, az egy rossz interjú lesz. (Bár itt is zárójelet kell nyitnom, mert igenis vannak olyan megszólalók, akiknek annyira értékes a mondókájuk, hogy elnézik nekik, hogy nem tudnak szépen, érdekesen, gördülékenyen beszélni. Miként Baló György is olyan kimagasló riporter volt, hogy az bőven ellensúlyozta a nem tankönyvi beszédmódját.)

» Sokféle interjúalany van

Van olyan, aki „interjúalanynak született”. Stohl Andrással gyakorlatilag lehetetlen rossz interjút készíteni. A leggyengébb kérdésre is ad egy színvonalas, szórakoztató, tartalmas, egyedi választ.

Van olyan, aki jó kérdező mellett fantasztikus alanyként tud működni, de ha nem vezeti egy rutinos riporter, akkor már nem olyan jó a végeredmény. Ilyen Scherer Péter.

Scherer Péter

Van olyan, aki csodálatos gondolkozó, népszerű ember, de nem keresi a lehetőségét a nyilvános megszólalásnak, ezért a legjobb riportereket is megizzasztja. Ilyen Mácsai Pál vagy éppen Vámos Miklós.

Van olyan, akinek a vibráló egyénisége átsüt az interjún, és profi színészként tudja, hogyan kell előadnia magát, hogy a végeredmény jó legyen. Ők a klasszikus pódiumbeszélgetés-alanyok. Ilyen Ábel Anita vagy Járai Máté.

Van olyan, akit nem zavarnak holmi kérdések, önkényesen mondja a maga dumáját – ami amúgy sokak szerint kifejezetten szórakoztató. Ilyen Havas Henrik.

Havas Henrik

Van olyan, aki annyira szerethető, hogy igazából mindegy is, mit mond; egyszerűen jó őt hallgatni abban a világban, amikor valósággal zúdul ránk a szenny. Ilyen például Mészáros Máté vagy Likó Marcell.

Van olyan, aki nagybetűs vizionáriusként rendkívül okos dolgokat hint el minden egyes vele készült interjúban. Ilyen Halácsy Péter, Böszörményi Nagy Gergely, Frei Tamás vagy éppen Litkai Gergely.

És van „A” szakember. Akivel a maga választott területéről rendkívül tartalmas, lebilincselő beszélgetést lehet készíteni. Ez nyilván nem portrébeszélgetés lesz, de az interjúműfajba ezt is beilleszthetjük. Néhány példa:

  • Lackfi János („irodalomcsinálás”)
  • Nyáry Krisztián (olvasás)
  • Pogátsa Zoltán (gazdaság)
  • Steigervald Krisztián (generációk közti gubancok)
  • Tilesch György (mesterséges intelligencia)
  • Vavrek Balázs (kreatív szövegírás)
  • Zacher Gábor (függőségek)

(Itt kell megdicsérni a Friderikusz Podcast stábját: valóban nagyon gondos kiválasztással találnak meg ilyen embereket; a fentiek közül többen is szerepeltek már a műsorban.)

És persze vannak olyan közszereplők, akikkel nem is szabadna interjút csinálni, mert amilyen jók a maguk műfajában, annyira képtelenek összetett mondatokban magvas gondolatokat megfogalmazni. Erre hadd ne mondjak példát

» Jöjjenek a mesterművek!

Na, és akkor a hosszúra nyúlt bevezető után jöjjön az a rész, amiért rákattintottál erre a cikkre!

Ha tovább görgetsz, megtalálod azokat az interjúkat, amiket szerintem mindenképp érdemes meghallgatnod. Mindig leírom kedvcsinálónak azt is, amit eltettem magamnak az adott beszélgetésből.

Te pedig jól teszed, ha elteszed – mondjuk könyvjelző formájában – magadnak ezt az oldalt, mert időről időre bővíteni fogom újabb és újabb ínyencfalatokkal!

» Alany: Szűcs Krisztián (riporter: Tóth Szabolcs Töhötöm, Az élet meg minden)

Tartozom egy vallomással: imádom a megboldogult Heaven Street Seven számait. Ez az interjú pedig különösen jól sikerült a legendás zenekar frontemberével.

A beszélgetésből elsősorban azt raktároztam el, hogy néha a legemlékezetesebb szövegek milyen furcsa módon születnek.

Íme, a Hol van az a krézi srác keletkezéstörténete:

„A kilencvenes években elkezdtem kazettákra felvenni, ami éppen jött belőlem; volt, amit közben előre meg is írtam. És egy ilyen kazettán volt A krézi srácnak az eredeti zenéje, amit tíz évvel később megtaláltam. Hű, mondom, ez egy jó szám!

De hiányzott a refrén. Volt nálam valami papír, elkezdtem leírni, hogy körülbelül miről fog szólni

a dal. »Tíz éve történt… azt hiszem. Az, hogy nem történt semmi sem.«

És akkor néztem, és azt mondtam magamban: de hát ez egy kész szöveg!”

» Milák Kristóf (Timeout Podcast)

Amikor ezeket a sorokat írom 2024 októberében, épp mindenki nagyon ki van éhezve arra, hogy Milák Kristóf megszólaljon (és már tudjuk, hogy hamarosan kitálal az M4 Sporton). Mert lement a párizsi olimpia, amelyen a csodaúszónk arany- és ezüstérmet is nyert, úgy, hogy senkinek sem nyilatkozott hónapokon át, és azt sem lehetett tudni, hogy kivel készült.

Amikor viszont a TheVR-ból ismert Pisti (alias Fábián István) készített vele interjút, még bőven nyilatkozott Milák, és milyen érdekeseket!

„Nagyon nem volt könnyű a szüleimnek megoldani azt, hogy hozzanak-vigyenek edzésre. Mi tárnokiak vagyunk, és amíg nem volt Érden uszoda, addig Százhalombattára jártunk fel. Ez napi tíz kilométer oda-vissza, napjában kétszer.”

„Nem volt szülői nyomás nálam, de azért én is hajtottam, hogy megdicsérjenek otthon. Az első, ami kikopik, az a szülőknek való megfelelés. Utána marad a sportoló meg az edző. Aztán a fiatal felnőttkornál kiesik az edzőnek való görcsös megfelelni akarás is. A végén az marad, hogy én magamnak csinálom.”

„Egyszerre vagyok gyerek és felnőtt. Vannak olyan szituációk, amikben kétezer-tizenhét óta felnőttfejjel is kell gondolkodnom. Nem tehettem meg azt, hogy én, egy egyszerű tizenhét-tizennyolc éves gyerek életét élem, mert akkor még nagyobb problémák jelentkeztek volna jellemileg is, magánéleti szinten is. Nekem hirtelen fel kellett nőnöm.”

„Én hiszek abban, hogy mindenki született valamire, és mindenkinek meg kell találnia az életében azt, hogy ő mire hivatott. Mi az, amiben ő tud lenni a legjobb. És én azt gondolom, hogy sok ember nem azt az utat választja. Nem találják meg.”

„Az egyik velem született adottság a savasodás. Az izmaimban lévő tejsav nekem nem termelődik olyan szinten, mint bárki másnak. Ez azt eredményezi, hogy amikor a többiek már a fenekükön veszik a levegőt, nekem akkor kezd egy kicsit nehéz lenni.”

„De van egy alapdolog, amit sohasem lehet megkerülni a sportban. Az az, hogy el kell végezni a munkát. Azt nem tudod megkerülni. Ha nincs egy jó alapod, mint egy házépítésnél, akkor bukta az egész.”

» Fekete Ernő (Végszó Csáki Judittal)

Nagyon izgalmas belátni a színfalak mögé, és megismerni egy szakma kulisszatitkait. (Ezt én is megtapasztaltam: a végén már nem is számoltam, hány válaszvideót kellett csinálnom TikTokon a kommentátori élet titkairól.)

Itt most Csáki Judit személyében egy színikritikus tesz fel olyan kérdéseket, amiken érződik, hogy ismeri a színház világát, mégsem lesz belterjes a beszélgetés. Kiderül Fekete Ernőről, hogy

  • Hogyan kérték fel egy Alföldi-darabra? Hogyan adta ki őt ezek után a Katona József Színház?
  • Bukott-e már meg?
  • Hívják castingra vagy neki kell jelentkeznie?
  • Miért dolgozik nyáron is?
  • Olvas kritikát?
  • Hogy néz ki az évente esedékes szerződtetési tárgyalás?

Megtudhatjuk, hogy egy darab jó esetben a 10. előadásra áll össze, „az önfeledt játék egy bemutatón szóba nem jöhet. A bemutatón rettegő színészek, rettegő ügyelő és rettegő nézők néznek farkasszemet egymással.

Illetve megtudhatjuk, milyen az, amikor az embert NEM választják ki egy filmre, pedig…

„Bárki ülne itt, el tudná mesélni, milyen az, amikor ez és ez volt, aztán mégsem ő kellett… Nekem mindig kell egy-két nap, amíg feldolgozom. Számtalan ilyen volt, hogy mondjuk egy filmnek a főszereplője lettem volna – már fölkért a rendező, majd kiderült, hogy nem is magyar ember játssza.

Most például készül Ujj Mészáros Károly filmje. Ott is elmentem egy castingra… »Fantasztikus, csodálatos − mondta a rendező. − Mit csinálsz márciusban?« Kiderült, hogy pont jó minden. Ott volt a kutyájuk, a Liza. Nyalogatta a lábam… »Hát ilyet senkivel sem csinál!« Az egész ilyen családias volt.

Na, mondom, lehet, hogy forgatni fogok huszonkét napot!

Elteltek hónapok is talán, és akkor fölhívott, hogy Schmied Zoli lett végül – aki egyébként utánam ment a castingra. És akkor olyan helyes volt ez a Károly, mert kérdezte, hogy »Ugye nem haragszol?« Egyrészt nagyon szarul esik, hogy már megint – és most nem akarom felsorolni az összeset… De hát mondtam, hogy »Dehogy haragszom.«”

» Presser Gábor (Csepelyi Adrienn, Popfilter)

Presser Gáborral kismillió interjú készült már. Nem állítom, hogy ez a legjobb – eleve a töredékét sem hallottam az összesnek −, de engem anno elkapott. Valószínűleg azért is, mert amikor ez a beszélgetés készült (a Covid 2. hulláma idején), akkor sokakhoz hasonlóan én is nagyon behúztam fülem-farkam. A DIGI Sport volt olyan gáláns, hogy nemhogy leépítést, de még fizetéscsökkentést sem alkalmazott (mi meg próbáltunk valamit azért csinálni, amíg nem rendezhettek sporteseményeket), miközben a zeneipart tönkrevágta a koronavírus.

Szóval akkoriban különösen nyitott és fogékony voltam egy okos és hiteles zenész gondolataira, amik ugyan kíméletlenekre sikerültek, viszont örökre belém égtek.

„Az rendben van, hogy valakik írnak egy nagyon jó dalt. Az rendben van, hogy azt valaki fantasztikusan elénekli. De hogyha nincs meg a megfelelő marketingje, ha nem tudják a médiára ráerőltetni, ha nincs valaki a médiában, aki valamiért szereti, ha nem tud az emberek elé kerülni, akkor az a dal halálra van ítélve.”

„Noha az egész világ előtt nyitva áll a YouTube, soha nem fogjuk meghallgatni a világ tíz legzseniálisabb dalából ötöt, mert azt sem tudjuk, hogy ki énekli, és hogy hol keressük.”

„Ahol van pénz, ahol van marketing, ott a középszar is jól tud aratni. Ugye van egy ilyen régi zenészmondás, hogy addig játszd, amíg sláger lesz. Slágerré lehet valamit sugározni. Amit agyonjátszanak, azt az emberek elkezdik énekelni. Azért a közönség kilencven százaléka nem zenészként hallgat zenét, hanem azt mondja, hogy én emellett jól tudom csinálni a munkámat. Elkezdi a háttérben hallgatni, és amikor tizenkettedszerre hallja azon a héten, elkezdi dúdolni. És a végén már elkezd tetszeni neki.”

» Dr. Máté Gábor (Szabó Péter, Teremtsd újra önmagad)

Szabó Péter, a motivációs előadó megosztó ember. Bátor húzás volt tőle, amikor adott egy nagyinterjút a Partizánnak; szerintem utólag megbánta, de ez most mindegy.

Arra viszont nem vállalkozott, hogy Bíró Bence Péterrel, egy végzett pszichológussal folytasson egy nyilvános vitát.

Bíró jobb híján egy hosszú szakelemzést készített Szabó munkásságáról, és ami miatt ezt idehozom − bár önmagában is érdekes írás! −, az az, hogy van benne egy ilyen passzus: „Számtalan valós teljesítményre lehet Péter joggal büszke. Ma is tesz fel értékteremtő videókat (pl. Máté Gábor, Laár András, Kulcsár Tibor interjúk).”

Valóban, én is megnéztem például a dr. Máté Gáborral készített Szabó Péter-interjút, és nem bántam meg. Annyira nem, hogy szerintem helye van ebben az interjúajánló posztban.

Ezúttal nem mélyülnék el különösebben az interjú boncolgatásában, egész egyszerűen fontos dolgok kerülnek szóba. Olyanok, amikhez egy átlagember is tud kapcsolódni. Amiket akár hasznosítani is lehet.

„Azzal kell kezdeni, hogy az emberek először is kapcsolódjanak saját magukhoz. Mert amikor gyerekkorban lenyomtuk az érzéseinket, akkor elvesztettük a kapcsolatot saját magunkkal.

Valljuk be, ismerjük el, hogy most mit érzek. Engedjük meg, hogy az érzés ott legyen. Akkor nem fogunk másokat ezzel büntetni.

Ha van egy barátom, akit fel tudok hívni, vagy ha van egy párom, akkor mondjuk meg neki, hogy most haragot érzek. Ezt nem te okoztad, de tudnod kell, hogy ez az érzés bennem van.

Tulajdonképpen a feleségemmel most már ötven éve házasok vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek stresszeink. Leülünk mindennap egymással szemben, és egyszerűen megkérdezzük a másiktól, hogy hogy érzed magad.

Ez nem egy párbeszéd. Ilyenkor az egyik öt percig beszél, a másik pedig csak hallgat. Aztán cserélünk. Én szerintem ez a megoldás.”

» Puzsér Róbert (Kadarkai Endre, ArcKép)

Lehet szeretni és nem szeretni Kadarkai Endrét, viszont van alsó hangon 10 olyan sztár (Borbély Alexandrától Ganxsta Zolee-ig sorolhatnám a neveket) akikkel már számos interjút hallottam, de a legjobb, a legmélyebb beszélgetés az volt, amit Kadarkai készített az illetővel. Ez pedig szerintem felbecsülhetetlen érték, és ez nyilván a riporter dicsérete, az X-Faktora. Mert ennyi véletlen nincs.

Mindig különleges, ha egy alany olyan dolgokról és olyan részletességgel beszél, amikről és ahogyan előtte sosem.

Ennek a legjobb példája a Kadarkai-interjúk közül is kiemelkedő Puzsér Róbert-portré. Ebben a publicista elképesztő őszinteséggel beszélt öngyilkossági gondolatokról, gyerekkori bullyingról, szorongásról.

Általában nem szerencsés eldöntendő kérdéseket feltenni, mert nincs is rosszabb, mintha az alany csak egy „igen”-nel vagy „nem”-mel felel.

De ez most más volt!

Itt az interjú vége felé a riporter szinte megfejtette az alanyát, akinek nem maradt más választása, mint a helyeselés.

− Kadarkai: Nem onnan fúj a szél − és ez egyfajta végkövetkeztetés −, hogy Te végsősoron hihetetlen nagy szeretetigénnyel élsz?
− Puzsér: De… de…
− Kadarkai: Téged szeressenek…
− Puzsér: De…
− Kadarkai: Ne bántsatok…
− Puzsér: De… De… persze… Igen, úgy gondolom, hogy, hogy, hogy igen…

És aztán még két percen keresztül élvezhettük ezt az egészen különleges élményt. Hogy megismerhettük Puzsér Róbert másik arcát. Volt szerencsém részt venni egy vele készült interjún, és megerősíthetem: teljesen más a civil Puzsér, mint a médiaszereplő.

Nem véletlenül nyilatkozta nemrég, hogy „A magánszemély Puzsér Róbert közérzete sok tekintetben rá is megy a közszereplő Puzsér Róbert tevékenységére. (…) Igyekszem megkülönböztetni a magánszemélyt a közszereplőtől, de a magánszemély bizony sokszor a szívére veszi azt, amit a közszereplő kap, még akkor is, ha csak a ruháját szidalmazzák, mert az bizonyos értelemben mégiscsak azonos vele.”

„Olimpiai arany – és vége…? Talán ezt is aláírnám!”

„Olimpiai arany – és vége…? Talán ezt is aláírnám!”

Baj-e, ha egy magyar sportoló ki meri jelenteni, hogy ő bizony olimpiai bajnok lesz? Interjú egy egyelőre „csak” ifjúsági magyar bajnokkal, Kiss Levente dzsúdóssal.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Előszó gyanánt

Vajon mit szól egy átlag magyar sportbarát, ha azt hallja, hogy egy fiatal sportoló kimondja: ő bizony olimpiai bajnok akar lenni? Elvileg örülnie kéne, hiszen mindenki imádja azokat, akiknek valóban összejött az ötkarikás aranyérem.

Igen ám, viszont a nagy kijelentésekkel mintha mi, magyarok nem nagyon tudnánk mit kezdeni! Egy magyar közszereplő jobban teszi, ha (ál)szerénykedik. Aki például nyilvánosan kimondja, hogy az egyik legjobb magyar zenésznek/műsorvezetőnek/bárminek tartja magát, rögvest megkapja: beképzelt.

Úgyhogy ez az interjú egyfajta kísérlet is. Tudunk-e drukkolni egy srácnak, hogy 2028-ban tényleg érjen a világ tetejére, vagy inkább lehurrogjuk, hogy „sokkal szerényebben”?

Kiss Levente a dzsúdót kitaláló Kanó Dzsigoró mondásából („Nem az a baj, ha nem éred el a célodat, hanem ha nincs célod”) inspirálódva a következő célt fogalmazta meg: „Az A-terv az olimpiai bajnoki cím, a B-terv a második hely.”

Ezzel szinkronban Levente háttérképe történetesen a 2028-as Los Angeles-i olimpia.

Erre nyilván sokan legyintenek, és felnevetnek.

De azért Csurka Gergely A nemzet aranyai című könyvéből kiderült, hogy a vízilabdázó Gergely István kísértetiesen hasonló megoldással vonzotta be, hogy ott legyen a 2008-as pekingi olimpián. Holott ez teljesen sansztalannak tűnt, elvégre Kemény Dénes világosan megmondta: akit nem visz ki az ötkarikás játékok főpróbájának tekinthető Európa-bajnokságra, az aligha utazik Pekingbe. Az Eb-kereten csak nagyon indokolt esetben fog változtatni!

Márpedig Gergely István nem került be az Eb-keretbe, válogatott meccsek helyett néhány sorstársával együtt egyéni edzéseken vett részt a Honvédnál. Eközben a telefonján a következő felirat szerepelt: „Peking, 2008. 08. 08.” (Ez volt a nyitóünnepség dátuma.)

„Ha fájt valami az edzésen, ha beteg voltam, ha nem volt kedvem, elég volt magamnak egy szót mondani: olimpia – árulta el a könyvben a kiváló kapus. − És inkább öt méterrel többet úsztam víz alatt, szinte fulladásig, és már mindenem fájt, de nem tettem le a medicinlabdát.”

Ebben pedig nagy a hasonlóság! Levente sem csak vizualizálja a nagy álmot, hanem kőkeményen tesz is érte. Megesett, hogy az edzőinek kellett elbeszélgetniük vele, mert a laborvizsgálatok jelentős túledzettséget állapítottak meg nála.

Gergely István megcsinálta a lehetetlent. Bekerült az olimpiai csapatba, aztán az elődöntő hőse lett, és végül aranyérmet akasztottak a nyakába.

Hogy Levente követi-e a példáját, évek múlva derül ki, én mindenesetre szurkolok Neki! Na, és Te?

» 3 erős rész az epizódból

  1. A vállműtétjéről. „Olyan állapotba került a vállam, hogy edzésnél kiugrált a helyéről, a mindennapi életben meg teljesen jól működött. Ha én akkor és ott abbahagyom a dzsúdót, teljes értékű életet élhettem volna, vállműtét nélkül! Akár súlyzózhattam is volna egy konditeremben! A dzsúdó folytatásához viszont kellett a műtét, meg minden, ami ezzel jár. Amikor toltak be a műtőbe, azt mondtam magamban, hogy »Ezt most azért, hogy egyszer olimpiai bajnok legyek!«”
  2. A civil szakma kontra sportolói pályafutásról. „Sokan mondják, hogy valaki azért akar olimpiai bajnok lenni, mert akkor majd életjáradékot kap. De értse meg mindenki, hogyha ugyanezt az energiát beletenném a tanulásba, és mondjuk jogásznak készülnék, az lenne a százszázalékos biztos pénz. Ennyi munkával valószínűleg a jogászi pályára kerülhetnék, és jól megélnék. Viszont ha valaki ezt az energiát az élsportba teszi bele, akkor nincs rá garancia, hogy kifizetődik a sok munka!”
  3. A magyar szurkolók aranycentrikusságáról. „Erre nagyon ki vagyok bukva. Néztem, hogy Hosszú Katinka ötödik lett az olimpián, a világ ötödik legjobb úszója volt azon a napon, és ezért szidják? Ezért kell külön úton visszajönnie a reptéren? Néha azt veszem észre, hogy a magyar embereknek egy ember az elfogadható: az aranyérem.”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Azt is olvastam valahol, hogy a távlati céljaid között szerepel a szakkommentálás.
− Igen, ha lenne lehetőségem mondjuk egy dzsúdó-vb-t kommentálni, azt örömmel vállalnám. Nyilván akkor el kellene mennem beszédtechnika-tanárhoz, hogy fejlesszem magam. De hallhatod, ahhoz képest, hogy tizennyolc éves vagyok, egész jól tudok beszélni, nem akadok meg minden második mondatnál. De szívesen szerepelnék a sportpályafutásom után a tévében is, persze nem olyan műsorokban, amikben lejáratom magam…
+ Adná magát a TV2 sportvetélkedője, az Exatlon…
− Igen, abban szívesen szerepelnék, de tényleg csak a pályafutásom után.
+ Amikor még Vitray Tamásnak „szállítottam” az interjúalanyokat, és vadásztam a jól beszélő fiatal sportolókra, ráakadtam valakire, aki később pont az Exatlon jóvoltából vált országosan ismertté: Esztergályos Patrik.
− Igen, ő fiatalon abbahagyta a sportot, és inkább elment celebirányba. Ez nálam abszolút nem jöhetne szóba, még ha anyagilag meg is érné. Nekem az olimpia a cél!

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Ez számomra csak szórakozás. A karantén alatt nagyon unatkoztam, és elkezdtem videókat kirakni. Amúgy azt a profilomat le is tiltották. Nem zavart különösebben, mert én nem egy influencer vagyok. Hallottam persze olyan celebről, akiknek reklámszerződése volt, és több százezer forinttól esett el, mert a TikTok ugyanúgy letiltotta a profilját.”

„Nálam az volt a magyarázat, hogy megsértettem a közösségi irányelveket. Dzsúdós edzővideómat is tiltották le erőszakra hivatkozva. Most már szerencsére nem ilyen a TikTok, és sokkal ritkábban tilt le videókat.”

„Amikor edzős videókat teszek ki, az nem is az edzésből van összevágva, hanem ott maradok edzés után, és öt perc alatt csinálok három bicepszfeladatot, két húzódzkodást, három ledobást, és ezt összevágom egy videóba. Nem mondhatom az edzőmnek, hogy bocsi, videózd már le az edzésünket. Arra meg nincs ötvenezer forintom, hogy külön videóst hívjak.”

„Az a baj a TikTokkal, hogy álprofilokkal be lehet kommentelni minden rosszat. Mert élőben még senki sem mondott semmi negatívat. Tegnap is elmentem egy szórakozóhelyre, és odajöttek hozzám srácok, hogy »Hú, látjuk TikTokon, hogy dzsúdózol, csináljunk képet!«”

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 01:14 – Insta-fotók, fogyasztás, dzsúdós testvér
  • 02:12 – 2024 esélytelen, 2028-ban olimpiát akar nyerni
  • 03:33 – Modellkedés
  • 05:25 – Élsport és tanulás
  • 06:14 – TikTok-tapasztalatok
  • 09:10 – Mit szeret a sportban?
  • 10:11 – Kommentelők
  • 12:56 – A nagy álom: aranyérem Los Angelesben
  • 18:45 – Az élsport árnyoldala

„Lesz nagy nevem? Ezt az emberek döntik el!”

„Lesz nagy nevem? Ezt az emberek döntik el!”

Szabó Viktor YouTube-csatornáján immár több mint 40 000 feliratkozó van, de még nem ismerik fel az utcán. Talán majd 100 ezernél! Addig is megtanítja az érdeklődőknek a YouTube trükkjeit, csinálgatja az esküvői videókat, próbálja megugrani a vállalkozói léttel járó adminisztrációt – és próbál néha aludni is. Most éppen ébren is volt, nem is dolgozott, úgyhogy mindezt elmesélhette!

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 00:34 – Honnan tájékozódik YouTube-ügyekben?
  • 01:20 – Esküvőforgatások
  • 03:34 – Zenei karrier
  • 04:32 – Fotós karrier
  • 06:39 – Miért kezdett el a YouTube-ról szakérteni?
  • 08:25 – Viktor és a TikTok
  • 10:39 – Egyéni vállalkozói lét
  • 11:29 – YouTube-tanácsadás
  • 13:02 – Volt már alkotói válsága?
  • 13:40 – Nézettségek és feliratkozószámok
  • 16:01 – Agyon kell-e effektezni a videókat?
  • 16:47 – Mit hozott a 40 000 feliratkozó? Lesz 100 000?
  • 20:24 – Lesznek beefek másokkal?
  • 22:17 – Munka-e a videózás?

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Fókuszálnom kéne a TikTokra, hiszen van, aki kimondottan ott talál meg. Picit furán hangozhat, amit most mondok: ott is vannak emberek. Emberek, akik néznek. Így kéne tekintenem erre a platformra, de most nem ezt csinálom. Hanem úgy vagyok vele, hogy ide is felrakom a YouTube-shortsaimat; ha nagyot megy, akkor jó, ha nem, akkor meg tök mindegy. Nyilván nehéz több platformra is fókuszálni, és nekem a YouTube kb. minden időmet és energiámat elviszi.”

„Egy percben nem lehet szakértelmet átadni. Időd sincs komplexen kifejteni egy témát, meg a TikTokon azzal is számolni kell, hogy hiába kezdek el a YouTube-os átkattintási arányról beszélni, csomó olyan embernek is bedobja, aki nem követ. Ők ott fognak nézni, hogy ez mi a francról beszél, és már görgetnek is tovább. Ezért kell egy kicsit egyszerűsíteni a témát. Hiszen minden szakmának vannak olyan egyszerűbb részei, amivel be lehet vonzani olyanokat, akik csak kicsit érdeklődnek a műfajod iránt.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. Az „érthetetlen” kezdetekről. „Mostanában pont beszélgettünk egy-két emberrel, hogyha vissza kellene keresnem a korábbi motivációmat, akkor nem tudnám megfogalmazni. Csináltam egymás után a videókat, amiket nézett kétszáz ember vagy száz. És jövő héten megint megcsináltam, aztán megint megcsináltam, pedig még mindig száz alatti nézőszám volt. Ehhez kellett valami… az csúnya szó, hogy elmebetegség… A szenvedély, az szebb kifejezés!”
  2. Mennyire figyelgeti a nézettséget? „Talán harminc-harmincötezer feliratkozónál fordult át a dolog, és onnantól már kibírom, hogy ne nézzem folyton a nézettséget egy videó kikerülése után. Már ki tudom várni azt az egy órát, ami után a YouTube jobb adatokat mutat. Meg ki tudom várni a kommenteket, mert korábban azokat is mindig frissítgettem, hogy mikor jön valami új. Most hátradőlök, várok egy órát, aztán lássuk, mit írtak. Nyilván senki sem sértődik meg, ha egy óra elteltével kap választ.”
  3. A tartalomkészítői hangvételének változásáról. „Nyilván bennem van az, hogy tudom, egy-egy videóm nagyot mehet. Azt hittem, hogyha nő a követőszám, akkor egyre PC-bb leszek, és egyre inkább nem állok majd bele dolgokba, mert hú, itt már sok ember van. Aztán fordítva történt: annál inkább mondom a magamét!”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Azt talán jól sejtem, hogy Te is azok közé tartozol, akik úgy vannak vele, hogyha ismertek lesznek, az tök jó, de alapvetően a munkában hisznek, és az élteti őket.

− Igen. Ezzel a YouTube-csatornával nem az volt a célom, hogy majd emberek felismerjenek – az egyfajta velejáró. Ha ismered a Fókuszcsoport csatornát (a beszélgetésünk óta épp ott emelték ki Szabó Viktor munkásságát, mint egy csatorna, amely rászolgált volna arra, hogy jelöljék a Creator Awards 2023-on Best Production-kategóriában – 50:41-nél ezen a linken), ott Ádám szokta mondogatni, hogy nem szereti az embereket, ne menjenek oda hozzá. Ő is azt a gondolkodásmódot vallja, amit én. Szeret videózni, szeret az emberekkel kommunikálni, de ennyi. Ha az ember nagyra nő, azzal együtt jár néhány olyan dolog, amit megpróbálhatsz pozitívumnak tekinteni.

„Hívott az RTL a Voice-ba, de én már nem versenyzek”

„Hívott az RTL a Voice-ba, de én már nem versenyzek”

Farkas Zsolti, Az ének iskolája 1. győztese Angliában kezdett új életet, immár Oliver Wolf néven. A TV2 és az RTL is mindig megkeresi, de neki elég volt Az ének iskolája, illetve a Sztárban Sztár +1 kicsi. Az adásban szóba kerül Molnár Ferenc Caramel, az a produkció, amivel a mai napig azonosítják és egy lidérces emlék formájában Friderikusz Sándor is.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezetés
  • 00:36 – Névre és külsőre is nagy a változás!
  • 01:39 – Ismertség Az ének iskolája-győzelem után
  • 02:04 – Focistaálmok
  • 02:48 – Mutálás, pont Az ének iskolája idején
  • 03:59 – Jégszív
  • 06:18 – Molnár Ferenc Caramel bőrébe bújva
  • 07:09 – Hogyan születik meg egy dal?
  • 09:21 – Fülmonitor
  • 11:32 – Shrek bőrébe bújva
  • 13:02 – Kapcsolata a magyar zenei szakmával
  • 13:58 – Az első tévés interjúja…
  • 15:10 – TikTok-tapasztalatok, kommentelők
  • 17:58 – Élet Angliában
  • 20:16 – A TikTok mint marketingeszköz
  • 21:31 – Zenei tervek

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Letöltöttem az applikációt, elkezdtem tiktokozni, láttam nagyon sok zenei videót, és azt mondtam magamban, hogy ezt én is tudnám csinálni. Úgyhogy elkezdtem. Kitettem angol-magyar feldolgozásokat, és amikor kiraktam, ahogy Az ének iskolájában a Jégszívet éneklem, na, akkor teljesen felrobbant a TikTokom. Nem is tudom, hány, legalább tízezer követő jött egy-két nap alatt. Mindenki írta, hogy »Úristen, ez Te vagy? Jaj, de jó, hogy megtaláltunk!«”

„Mindenkinek marketingelnie kell magát, ha akar valamit. Nekem a TikTok is egy marketingeszköz. Jönnek a nézettségek, rám írnak az emberek, hogy »Hú, szia! El tudnál jönni ide és ide fellépni?« Las Vegas, Detroit, Frankfurt. Hála Istennek rengeteg helyre el tudtam jutni a dalaim által.”

„Többet kéne posztolnom, többet kéne live-oznom, de nem szeretnék túl sok lenni az embereknek se meg magamnak se. Akkor posztolok, amikor azt érzem, hogy szeretnék posztolni vagy live-ozni.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. Farkas Zsolti és a Jégszív. „Ugye ez a döntő volt. És tényleg nagyon meg akartam mutatni, de hát nagyon izgultam… Úristen, mennyire izgultam… Emlékszem, amikor mentem be a színpad felé, ott volt egy szerkesztő, és mondta, hogy »Hú, Zsolti, nagyon drukkolok! Légyszi, nagyon tedd oda magad!« Én meg mondtam, hogy megpróbálom, megpróbálom. Kimentem, és ahogy a zenekar elkezdte játszani az intrót, teljesen átszellemültem. Kizártam a kamerákat, a zsűrit, a tanárokat, mindenkit, és csak magamat láttam magam előtt. Az izgulás teljesen kiment belőlem, és ahogy elkezdtem énekelni, azt éreztem: ez a dal az enyém. Mintha én írtam volna, és most előadnám a saját dalomat.”
  2. Anyukája monitorozta Az ének iskolája-győzelem után Zsolti Facebook-oldalát. „Rengeteg olyan üzenetet kaptam, hogyha meglátlak az utcán, akkor megverlek, vagy megöllek, pedig csak egy ártatlan tizennégy éves kisgyerek voltam. Rengeteg nagyon rossz üzenetet kaptam, de szerencsére sokkal több volt a pozitív. A szüleim mondták, hogy bármi rossz kommentet kapsz, mondd el, mutasd meg − itt vagyunk, segítünk.”
  3. Az angliai újrakezdésről. „Miután leérettségiztem a konziban, mondtam a szüleimnek, hogy nem szeretnék itthon maradni, inkább külföldi vizekre eveznék. Kérdezték, hogy tudom-e, hogy akkor mindent nulláról kell felépítenem. De én mindig is többet és többet akartam elérni. Azt szeretném, hogy az egész világ hallgassa a dalaimat!”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Most, hogy megtudtuk, hogy fociztál is, nem tudok nem szóba hozni egy másik exfocistát, aki a zenei pályára került, és akivel volt egy közös számotok: Curtis!

− Amikor ez a dal készült, én a Bartók Béla Konzervatóriumba jártam. Volt egy menedzserem, akinek mondtam, hogy Burai Krisztiánhoz szeretnék menni. Elmentünk hozzá, és megírtuk, aztán mondtam, hogy szeretnék egy rappert is ehhez a dalhoz. Szerintem Curtis a mai napig az egyik legjobb rapper Magyarországon. Nagyon szeretem a flow-ját, a szövegeit és a hangszínét is. Úgyhogy mondtam az akkori menedzseremnek, hogy nagyon szeretnék egy közös számot vele, légyszi, intézd el! Elintézte! Curtis egy nagyon aranyos ember, hatalmas élmény és megtiszteltetés volt a munka vele. Őt tényleg az egész ország ismeri: rengeteg telt házas fellépés, Aréna-koncert, Majka oldalán. Ez a dal óriási előrelépés volt az otthoni karrieremben, mert így még többen ismertek meg, egy másik réteghez is eljutottam.   

„Engem is felkért a TV2 az Uri Geller-műsorra”

„Engem is felkért a TV2 az Uri Geller-műsorra”

A ’90-es évek elején én is jártam Habók János bűvésziskolájába. Úgyhogy a mai adásban szóba kerül egy kicsit a tanítás is. És persze a TikTok, ahol közel 200 ezer követővel rendelkezik. Más kérdés, hogy nagyot nézett, amikor elmélyült egy kicsit az egyik, kiugró nézettséget produkáló videója analitikájában…

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol a TikTokkerek Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: TikTokkerek RSS

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezető
  • 01:02 – Ennyit változott a bűvész élete a ’90-es évek óta
  • 05:55 – Habók János és a TikTok
  • 12:07 – Uri Geller TV2-s műsora, A kiválasztott
  • 13:29 – Tanítás
  • 16:38 – Kihívást jelentő helyzetek
  • 21:10 – Követi-e Levente Péter példáját?

» Mit tapasztalt a TikTokon?

„Nyögvenyelősen kezdődött a TikTok-karrierem. Egészen addig, amíg egy kolléga, aki több követővel rendelkezett, megemlítette a csatornámat. Akkor hirtelen a duplájára emelkedett a követőtáborom. Utána, 10 ezertől viszont már saját jogon növekedtem.”

„Ezek még azok az igazi vadkeleti idők voltak, amikor gyorsan lehetett organikusan fejlődni. Utána nagyon gyors tartalomgyártó lett, gondolom, itt is megtörtént a felvezetés. Elkezdtek megjelenni a reklámok, amik elvették a helyet az organikus megjelenéstől.”

» 3 erős rész az epizódból

  1. A világhírű bűvészről, aki… „Majdhogynem ott tartunk, hogy a trükk másodlagos dolog. A lényeg, hogy hogyan prezentálod. Minden a jó duma, és mellé meg lehet találni azokat a trükköket, amikhez nem kell kézügyesség, a néző felé mégis csodának hat. Van egy világhírű mágus, akit mindenki ismer, a TikTok-live-okban mindig kérdezik is, hogy mi a véleményem róla. Nem lehet meghívni vendégként egy bűvészversenyre, akkora sztár. De ha ugyanazon a bűvészversenyen elindulna, a középdöntőbe sem biztos, hogy bejutna. Marketing szempontjából annyira fel lett építve, hogy ő a király. Én bizony szeretnék tőle tanulni! Nem trükköt, hanem azt, hogy hogyan állította össze a menedzsmentet. Hogyan került olyan helyzetbe, hogy megcsinálják őt.”
  2. Uri Geller műsoráról, a Kiválasztottról. „Tizenegyen indultak neki ennek a szép sorozatnak. Lasszóval fogták rá az embereket. Naná, hogy engem is megkeresett annak idején a TV2, hogy indulnék-e a Kiválasztott műsorban, mekkora nézettség, stb. De! És jött a de! Ha van weblapod, akkor a weblapról le kell venni, hogy bűvész. Mert te mentalista vagy! Nem lehet sehol bűvészként promotálni magadat, amíg a műsor tart. Na, most, én ekkor egy színházban dolgoztam – és nem mentalistaként, hanem bűvészként… Egész biztos, hogy valahol megemlítették volna, hogy itt lép fel Habók János bűvész.”
  3. Az esetlegesen őt túlnövő tanítványokról. „Belőlem teljesen hiányzik a szakmai féltékenység. Én nem tekintem a tanítványaimat konkurenciának, mert tudom, hogy mindig előtte leszek egy kicsit tudásban. Még ha híresebb is lesz, mint én, akkor is vissza-vissza fog jönni egy-egy szakmai konzultációra. Ha meg tanulok is tőle, hát én arra vagyok a legbüszkébb.”

» A TikTok-élőben elhangzott, a vágott verzióból kimaradt

+ Kérdezik tőlem kommentben, hogy ki a legjobb magyar bűvész! Tényleg, szerinted ki a legjobb magyar bűvész?
– Ha névre, akkor Hajnóczy Soma, hisz ő a mi világbajnokunk. Ha stílusokat kérdezel, akkor minden stílusban lehet találni egyet, aki az abszolút numero one. Mindegyikben lehet jót mondani. Nincs olyan, hogy abszolút első. A világbajnoki címmel viszont nem lehet vitatkozni. Azt nem osztják ingyen, az rengeteg gyakorlást és rengeteg befektetett időt jelentett.