„A hit és a hozzáállás jutalma volt az a Bajnokok Ligája-szereplés”

„A hit és a hozzáállás jutalma volt az a Bajnokok Ligája-szereplés”

Egy magyar focista, aki világsztárokkal játszhatott együtt. Fehér Csaba labdarúgó portréinterjúja, Ronald Koemanról, Henk ten Catéról, a holland és a magyar társadalom közti különbségről meg még sok mindenről. (Ebben a beszélgetésben nem esik szó az edzőként Guus Hiddink által – Fehér Csaba távollétében – jegyzett PSV-s BL-elődöntőről, annál inkább a holland szakembert bemutató Edzőkirályok Podcast-epizódban.)

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

Riporteri pályafutásom egyik, ha nem a leggyengébb teljesítménye… Vitray Tamás is csak azt kérdezgette utólag, hogy mi történt velem. „Rossz napot fogtam ki” – ennyit tudtam mondani.

Ennek ellenére megosztom, mert Fehér Csaba megérdemli

Ha a holland focicsapatról, a PSV-ről beszélünk, akkor mindenkinek Dzsudzsák Balázs jut eszébe. Ő viszont már egy gyengülő PSV-ben volt nagy király – ráadásul „csak” a bajnokságban, mert a Bajnokok Ligájában nemigen villogott.

Fehér Csaba viszont még egy olyan PSV-hez került, amely rögtön utána csak hajszállal maradt le a Bajnokok Ligája döntőjéről!

Csabával beszéltünk arról is, hogy hogyan élnek meg Hollandiában, ill. Magyarországon egy nagy futballgyőzelmet vagy éppen -kudarcot.

Ez már csak azért is érdekes Nála, mert részese volt egy nagy visszhangú sikernek (válogatottbeli debütálásán Magyarország idegenben verte 3-2-re a világbajnoki résztvevő Ausztriát) meg egy óriási kudarcnak (Málta−Magyarország 2-1…).

» Néhány életrajzi információ Fehér Csabáról

  • Az MTK-nál a később a Barcelona 2006-os BL-győzelmében másodedzőként részt vevő Henk ten Cate keze alatt is dolgozhatott
  • ’99 őszén az MTK bravúros idegenbeli győzelemmel kiejtette a török Fenerbahcét az UEFA-kupából. Utána a rendszeres BL-résztvevő AEK Athén ellen is csak úgy esett ki, hogy hazai pályán 2-1-re nyert, majd a visszavágón az athéniak kettős emberelőnyben (Fehér volt az egyik kiállított) játszva is csak 1-0-ra tudtak győzni
  • 2000-ben Ten Cate hívására Fehér Csaba és Babos Gábor az MTK-tól a NAC Bredához igazolt. Mindketten kiemelkedtek a holland klubnál, így tovább tudtak lépni: Babos a Feyenoord, Fehér a PSV játékosa lett
  • 2004 őszén szerepelt abban a PSV-ben, amely a szezon végén Bajnokok Ligája-elődöntőig jutott (Fehér akkor már az Újpestben futballozott kölcsönben)
  • 2007 tavaszán pályára lépett az Arsenalt a BL-ből kiejtő PSV-ben, sőt, a negyeddöntőben is kezdőjátékos volt a Liverpool ellen
  • Ezt követően még több mint 10 éven át (Hrutka János mellett) Fehér Csaba BL-negyeddöntője volt a legjobb szereplés, amit magyar futballista fel tudott mutatni a legrangosabb európai kupában

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Kikkel játszott együtt, és hogyan kezelték őt a sztárok?
  • 01:48 − Az Arsenal kiejtése a BL-ből
  • 04:02 – Magyarországon vagy Hollandiában érzi magát otthon?
  • 05:13 – Szívesen kipróbálta volna magát a holland válogatottban magyarként?
  • 06:28 – Hogyan élnek meg egy vereséget Hollandiában?
  • 08:16 − Milyen a megítélése Magyarországon?
  • 10:42 – Így viszonyult a családja a labdarúgó-pályafutásához

» 3 erős rész az interjúból

  1. Az akkoriban Európa legjobb csapatai közé tartozó PSV-ről. „A huszonnyolcas keretben huszonnyolc ember volt meggyőződve arról, hogy ő a világ legjobb játékosa. És aki úgy ment edzésre, hogy nem ez a gondolat volt a fejében, az elveszett. Nekem félévembe került, hogy ezt fel tudjam dolgozni.”
  2. Holland mentalitás kontra magyar mentalitás. „Hollandiában úgy mennek ki az emberek a meccsekre, hogy kéthetente ez egy sportrendezvény, a sportban pedig benne van, hogy nyerünk, és az is, hogy kikapunk. Ha veszített a csapat, ugyanúgy közös fotó, aláírás, veregetik a válladat. Magyarországon nem így van, de ez túlmutat a futballközegen. Társadalmi kérdés, hogy mi hogyan kezeljük a kudarcot.”
  3. Mennyire motiválta a pénz? „Nagyon sokan irigyelnének, ha tudnák, hogy miről szól ez a sportág. Ha fel kellene sorolnom, hogy mit adott nekem a foci, akkor körülbelül a tizedik-tizenegyedik helyen lenne a biztos egzisztencia.”

» Hivatkozások az interjúhoz

Aki Ronaldót és Cristiano Ronaldót is nagy eredményekhez segítette

Aki Ronaldót és Cristiano Ronaldót is nagy eredményekhez segítette

Mi lehet Luiz Felipe Scolari titka? A brazil edző a 2002-es világbajnokságon minden meccset megnyerve aranyéremre vezette Brazíliát, és összesen több mint 30 címmel, illetve egyéni díjjal zárta le edzői karrierjét.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol az Edzőkirályok Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: Edzőkirályok RSS

» Miért edzőkirály Luiz Felipe Scolari?

Első sikereit Kuvaitban érte el, a válogatottal például megnyerte az Öböl-kupát. Ennek a pályaszakasznak az Öböl-háború vetett véget: amikor Irak lerohanta Kuvaitot, Scolari hazaigazolt Brazíliába, és Brazil Kupát nyert a Criciúmával.

Aztán kétszer nyert Libertadores-kupát, előbb a Grémióval, majd a Palmeirasszal. 2001-ben brazil kapitány lesz, majd Honduras ellen kiesik a Copa Américáról. Azóta elmondta, hogy igazából azt a tornát arra szánta, hogy felmérje, kikre számíthat. Itt született meg a „Scolari család”. Merthogy hősünk tényleg családias légkört teremtett meg, és Brazília 2002-ben minden meccsét megnyerve lett világbajnok.

Aztán jött a portugál válogatott, amellyel a 2004-es portugáliai Eb-n ezüstérmet nyert, utána következett a 2006-os világbajnokság, és egy negyedik hely.

Később még nyert Konföderációs Kupát Brazíliával, de a második kapitányi korszaka csúfosan ért véget: 2014-ben hazai pályán a vb-elődöntőben egy 7-1-es vereséggel Németország ellen, majd a kisdöntő elvesztésével.

Ázsiai Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepelhetett a kínai Kuangcsouval, üzbég bajnoki címet a Bunjodkorral, illetve brazil bajnoki címet a Palmeirasszal.

2022 végén jelentette be a visszavonulását, több mint 30 cím, illetve egyéni elismerés birtokában.

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezető
  • 01:33 – Kedvenc idézetem Tőle
  • 02:22 – Egy sikercsapat felépítése (a világbajnok brazil válogatott)
  • 08:50 – A legfontosabb meccs (Brazília–Németország vb-döntő)
  • 13:35 – Jellemrajz
  • 17:42 – A legfontosabb játékos (Cristiano Ronaldo)
  • 18:51 – Egy nem mindennapi sztori (a nürnbergi csata)
  • 21:15 – A legnagyobb bukás (Chelsea)

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Hol fordult meg a szerencsénk? Hiszen 1976 és 2012 között 0, azaz nulla Eb-re kvalifikáltunk labdarúgásban! És úgy tűnt, az a 2016-os is nélkülünk fog lezajlani! Ám jött VALAKI, és ELKEZDETT BESZÉLNI. De még hogy!

A magyar futball Martin Luther Kingjét alaposan ízekre szedtük Ruff-Kiss Ágnes beszédtanárral. Mert ha azt mondom, híres beszéd, akkor ugye nem csak én asszociálok egyből Martin Luther Kingre, és arra, hogy „Van egy álmom!”?

Na jó, talán még valamelyik Steve Jobs-performansz jöhet szóba. A magyar labdarúgásban Dárdai Pálnak volt egy olyan beszéde, ami ma már nincs annyira a köztudatban, de nem is gond. Annak AKKOR ÉS OTT kellett hatnia, és hatott is.

2014 szeptemberében nagyon mélyen volt a magyar labdarúgó-válogatott. Az Eb-selejtezősorozat első meccse után egyből kapitányváltás történt, annyira szégyenteljesnek ítélték meg a Pintér Attila irányítása mellett a Fradi-stadionban vezetésről elszenvedett vereséget Észak-Írország ellen.

A Nemzeti Sport címlapja, miután Pintér Attila első tétmeccsén a magyar labdarúgó-válogatott kikapott Észak-Írországtól. Egyből lecserélték Pintért Dárdai Pálra

Dárdai Pál érkezett a kispadra, aki akkoriban épp a Hertha U15-ös csapatát edzette, és tudta, most le kell nyűgöznie mindenkit. Két hétig készült arra a bemutatkozó sajtótájékoztatóra, ami után hirtelen mindenki hinni kezdett abban…

…hogy elindulhat felfelé a magyar válogatott…

…hogy még nincs minden veszve!

„Wow… Nem volt kétségem afelől, hogy Dárdai Pali komolyan fogja venni a válogatottal kapcsolatos munkát, de azt hiszem, az első sajtótájékoztatója után végképp biztosak lehetünk benne!” − írta például a Facebookon Haraszti Ádám sportriporter.

Az egyik kommentelője pedig úgy forgalmazott: „Felüdülés volt végighallgatni ezt a sajtótájékoztatót, látszott rajta, hogy nem egy betanult szöveget mond, hanem azt, amit valóban gondol.”

A tét óriási volt. Egy romániai kirándulás várt a magyar csapatra, és akkoriban nem úgy néztek ki az erőviszonyok, mint manapság. Akkor még kikapni jártunk Bukarestbe. Egy újabb vereség, és megint oda az Eb-álom…

Nem véletlenül írta Dárdai az életrajzi könyvében:

Dárdai Pál így emlékezett vissza a román-magyar meccsre önéletrajzi könyvében

Romániában viszont 1-1-re végzett a magyar válogatott, úgy, hogy akár nyerhetett is volna, ha a játékvezető megadja Szalai Ádám szabályos gólját.

A többi történelem. Azóta három Európa-bajnokság, és mind a mi részvételünkkel.

Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar futballszeretők Marco Rossit dicsérik – a 2024-es Eb-re való kijutás miatt −, teljes joggal, de a folyamat azzal a Dárdai Pál-beszéddel indult (még ha Georges Leekensnél rövid időre léket is kapott a hajó).

Amit Ruff-Kiss Ágival kielemeztünk.

Sportújságíróilag, retorikailag, beszédtechnikailag.

Érdemes egy fél órát rááldoznod!

» Források/hivatkozások

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

A végeredményt mindenki kívülről fújja: az Aranycsapat 6:3-ra nyert, Anglia ellen. Nem túlzás, egy egész ország (és persze rengeteg határon túli magyar) várta Szepesi György rádióközvetítését 1953. november 25-én. Kevesen tudják, micsoda teherrel lelkesedte végig az első félidőt a legendás rádióriporter.

Két perccel a kezdő sípszó előtt még tudott beszélni Budapesttel, ám aztán elment a vonal. Normális esetben nekünk, mezei magyar kommentátoroknak is számolnak a fülünkre, hogy mikor vagyunk adásban, mikor kezdjük a közvetítést.

Szepesi ebben a kiszolgáltatott helyzetben azt csinálta, amit egyébként tanítanak is médiaiskolákban: beszélni kell, mert simán lehet, hogy idehaza mindenki hall téged, csak nem tudnak visszaszólni neked.

Úgyhogy azt mondta a mikrofonba, mindjárt kezdődik a meccs, akkor most elszámolok tízig, és utána adjatok ki engem, mert én elkezdem a közvetítést.

Történelmi tény, hogy már az első percben megvolt a vezető gólunk. És a szünetben végre megnyugtatták Szepesit: minden rendben volt, végig lehetett hallani.

Egyébként Szepesi egyik oldalán a belga, a másikon a német rádiókommentátor ült. Utóbbinak csak a második félidőt kellett közvetítenie, úgyhogy az első játékrészben végig hallgatta Szepesit, és teljesen el volt ájulva attól, hogy milyen gyorsan tud beszélni ez az ember.

Ez csak egy kis kedvcsináló volt közel negyedórás Szepesi György-YouTube-videómból, amelyben a magyar kommentátorszakma egyik legjelesebb alakja előtt tisztelegtem.

Így karaktergyilkolnak egy 80 milliós focihátvédet TikTokon

Így karaktergyilkolnak egy 80 milliós focihátvédet TikTokon

Az angol válogatott labdarúgó, Harry Maguire két lábon járó mém lett. Esélytelen összeszámolni, hány TikTok-videó készült róla…

Maguire-nek valószínűleg az az igazi keresztje, hogy a Manchester United nem kevesebb mint 80 millió fontot fizetett érte a Leicesternek. Ezzel akkor ő lett a futballtörténelem legdrágább védőjátékosa, és innentől fogva az elvárások igencsak megnőttek vele kapcsolatban.

Maguire nem is nyújtott rossz teljesítményt, de kétségkívül elkövetett egy-két látványos hibát, ezek közül némelyik (kapott) gólt is eredményezett.

De hát ez általában a legjobb védőkről, kapusokról ugyanígy elmondható! Ezekről a bakikról beszámolnak a tudósítások, aztán megy az élet tovább.

Baj akkor van, ha valakire rászáll az internet népe. Márpedig Maguire mostanra egy két lábon járó TikTok-trend lett.

Olyan szinten nagyítóval nézik a megmozdulásait, hogy minden Manchester United- (meg persze angol válogatott) meccs után úgy pörgetem a TikTok For You-page-et, hogy tudom: csak idő kérdése, mikor jön a szokásos videó.

Valamit (néha totál jelentéktelen megmozdulást) MINDENKÉPP ki kell tőle emelni mint eget rengető hiba, amivel azt lehet demózni, hogy Maguire egy totál falábú focista, aki két fillért nem ér, nemhogy 80 millió fontot.

Meggyőződésem, hogy már a világrekord vételár rányomta a bélyegét a játékára, ez pedig csak rápakolt. KIZÁRT, hogy ne jusson el a buborékjába a rengeteg trollvideó, és az sem valószínű, hogy ezek ne hatnának rá bénítólag.

Azért is dühítő a dolog, mert ma már nagyon sok minden befolyásolhatja negatívan egy focista teljesítményét.

Ma már minden csapat tudományos alapossággal készül fel a meccsekre, és roppant agyafúrt módon tudják belekényszeríteni olyan helyzetekbe az ellenfél egyes játékosait, amikben szinte kódolva van a (látványos) hiba.

De sok esetben egyszerűen az adott csapat taktikája nem fekszik valamelyik focistának.

Sosem felejtem, volt egy rövid időszak, amíg André Villas-Boasnak hívták a Chelsea edzőjét. A fiatal edző totálisan feltolta a csapat védővonalát. Ez, ha működik, akkor nagyon látványos tud lenni, de ha nem, akkor igazi öngyilkos taktika.

A Chelsea egyik sztárja az angol válogatott és a klub legendája, a szintén belső védő John Terry volt. A hátvédszakma igazi mestere, aki csodásan helyezkedik, tökéletesen szerel, egyvalamiben néz ki rosszul: a futóversenyben.

Márpedig akkor rengetegszer játszották át a szellős védelmet az ellenfelek, és így szinte meccsenként került rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe a védőklasszis.

Ha már 2011-ben létezik TikTok, akkor Terryről is egymás után lehetett volna gyártani a videókat, hogy úristen, micsoda balfék ez az ember, hát bottal üti az ellenfél nyomát…