José Mourinho: karrierépítés portugál módra

José Mourinho: karrierépítés portugál módra

Pár hónapja a KarrierNavigátor Podcast vendége voltam, ahol egy szokatlan csavarral néztünk rá a karrierépítés kérdésére. Beszélgetésünk fókuszában nem egy multis felsővezető, hanem José Mourinho, a világ egyik legismertebb és legmegosztóbb fociedzője állt. De vajon mit tanulhatunk tőle a karrierépítésről a sport világán túl – akár vezetőként, akár pályakezdőként?

Tolmácsból topedző – így indult a karrier

A portugál Mourinho történetének már a kezdete is figyelemre méltó. Bár apja, Félix profi kapus volt, Josénak nem adatott meg az igazi tehetség a játékoskarrierhez. Ez azonban nem tántorította el attól, hogy a futball világában maradjon − sokkal inkább arra ösztönözte, hogy más irányból közelítse meg az álmait.

» Tolmácsként kezdett el dolgozni!

Amikor Sir Bobby Robson, egy angol edző a portugál Sportinghozs igazolt, szüksége volt valakire, aki nemcsak fordít, de érti is a játékot. (Érdemes meghallgatnod az Edzőkirályok című podcastom Robsonról szóló részét; ez a szál természetesen ott is előjön.)

Ez a valaki lett Mourinho, aki tökéletes választásnak bizonyult: nemcsak közvetítette Robson gondolatait, hanem karakteres stílusban formálta is azokat – már ekkor látszott, hogy többről van itt szó, mint egy nyelvi közvetítőről.

Robson vitte magával hősünket a szintén portugál Portóhoz, majd a világ egyik legnagyobb klubjához, a Barcelonához is, amelynél a Robsont váltó Louis van Gaal is számított Mourinho segítségére.

José Mourinho és Sir Bobby Robson

Aztán Mourinho a saját lábára állt. A Benficánál még nem jött ki neki igazán a lépés, annál inkább a Portónál. UEFA-kupa., majd Bajnokok Ligája-győzelem – innen már nem volt megállás.

» Vezetőként a csapat élén – mit tanulhatunk tőle?

Akár multis környezetben, akár saját vállalkozásban dolgozunk, a vezetői képességek kulcsfontosságúak. Mourinho ebben is újat mutatott – és nemcsak a pályán.
 

  1. Figyelmesség, baráti kapcsolatok
    Minden játékosának és azok családtagjainak a nevét, születésnapjukat, névnapjukat, megjegyezte. Egyszerű köszöntő SMS-ekkel is képes volt elérni, hogy az emberek fontosnak érezzék magukat.
  1. Villámhárító szerep
    Mourinho tudta, hogy a játékosai hatalmas nyomás alatt dolgoznak – épp ezért soha nem hagyta magukra őket a kritikák kereszttüzében. Inkább magára vonta a figyelmet, vállalta a konfliktust – a játékosok így maximálisan megbízhattak benne.
  1. „Nyitott ajtó”-filozófia
    Bármelyik játékos bármikor megkereshette őt, akár késő este is rátelefonálhattak – cserébe elvárta, hogy a problémákat belsőleg kezeljék, ne a sajtón keresztül. Ha valaki mégis kiszivárogtatott, az szankcióra számíthatott.
  1. Folyamatos jelenlét – offline és online
    Amikor Mourinho épp nem edzősködött, szakkommentátorként szerepelt, így a köztudatban maradt. Szakértőként is építette a saját brandjét: mindig naprakész, mindig kíváncsi, mindig ott van a színtéren.

José Mourinho debütálását közvetíthettem

Életem egyik legkalandosabb közvetítése történetesen José Mourinho nevéhez fűződik. Amikor megkaptam egy West Ham−Tottenham mérkőzést kommentátorként 2019 novemberében, az csak egy átlagos stúdiós Premier League-mérkőzésnek ígérkezett. Aztán mire odajutottunk, kiderült, hogy Mauricio Pochettino ideje kitelt, és Mourinho váltja.

Vagyis José Mourinho debütálását közvetíthettem.

Akkoriban az volt a módi a DIGI Sportnál, hogy az időrendben első szombati Premier League-meccs kommentátora mondta alá a nem sokkal a meccs előtt korábban adásba kerülő Premier League-előzetest is, aztán szépen szinkronizálja a stúdiós felvezetéshez a meccs előtti edzői nyilatkozatokat. Úgyhogy bejöttem szépen jó korán, azzal a tervvel, hogy majd  alámondom a magazint idejekorán, és az edzői nyilatkozatokig még készülök a meccsre.

Ebből nem sok minden valósult meg. Mint kiderült, akinek a feladata volt lefordítani a magazint, az egy héttel korábbit fordította le éjnek évadján. Úgyhogy én ébresztettem hajnalok hajnalán azzal, hogy akkor most nulláról le kellene fordítani a jó scriptet is.

Innentől fogva ez versenyfutás volt az idővel, hiszen bár számomra Mourinho debütálásának közvetítése volt a legfontosabb, én feleltem azért is, hogy a Premier League-előzetes adásba kerüljön.

Kénytelen-kelletlen én is beszálltam a fordításba, aztán nagyon figyeltem rá, hogy ne bakizzak sokat az alámondásnál, majd lehetett imádkozni, hogy időben átérjen a vágószobából az adáslebonyolítóba a magazin.

Ezzel nyilván borult minden tervem, a stúdiós felvezetésnél még bőszen a felkészülést finiseltem; örök hálám a műsorvezető Monoki Lehelnek, aki vállalta, hogy első hallásra, kvázi szinkronfordítással tolmácsolja majd Mourinhót a stúdió alatt.

Mert az edzői nyilatkozatok szinkronizálására már végképp nem volt időm.

És hogy ezek után hogyan sikerült Mourinho debütálásának kommentálása? Kattints ide!

Ez az, amit bármilyen szakmában követni lehet. Legyél online marketinges vagy projektmenedzser: a tudásod gyorsan elavulhat. Mourinho hozzáállása példa arra, hogy a siker egyik záloga a folyamatos tanulás és jelenlét.
 

  1. Erős ego, még erősebb eredmények
    Mourinhót gyakran illetik azzal, hogy „túl nagy az egója”. De épp ez az erős énkép és magabiztosság tette lehetővé, hogy képes legyen meghökkentő stratégiákat bevetni – akár erkölcsi határokat feszegetve is. „The Special One” – így hivatkozott magára, így hozta a világ tudomására, hogy ő valóban különleges.
José Mourinho, The Special One

» „A labdarúgás Ryanairje”

Szeretem ezt a hasonlatot, mert a Ryanair légitársaság megítélése remekül összekapcsolható Mourinho imázsával: az eredmények jönnek, de nem cél, hogy elégedett legyen a nagyközönség – a nagy száj pedig szinte „szériatartozék”.

Mourinho csapatai gyakran nem játszottak látványos focit – de győztek. Akár a Portónál, a Chelsea-nél, az Internél, vagy a Real Madridnál, trófeákat nyert, és ezzel örökre beírta magát a futballtörténelembe.

» A kudarcokból is lehet tanulni

A portugál karrierje sem volt mentes a bukkanóktól. Például a Chelsea-nél kiéleződött a viszonya Roman Abramoviccsal, amikor a klub orosz tulajdonosa egy olyan csatárt – az egyébként príma, aranylabdás Andrij Sevcsenkót − erőltetett a csapatba, akit Mourinho nem tartott megfelelőnek, ezért egy idő után a kispadra is ültette. A konfliktus odáig fajult, hogy végül Mourinhót háttérbe szorították, majd később elküldték.

Chelsea stadion

Tanulság? A világ legjobb szakembereinek is vannak felettesei. A kompromisszumok nem mindig kerülhetők el, de a stílus, ahogyan kezeljük őket, meghatározza a jövőnket.

» A szenvedély árnyoldala: amikor a vezető túl közel kerül a Naphoz

A világ legnagyobb hatású vezetői között van valami közös. Nem az, hogy okosabbak lennének mindenkinél, és nem is az, hogy mindig igazuk lenne. Hanem az, hogy nem tudnak tétlenkedni. Nem tudják csak úgy csinálni a dolgokat. Ők mindent akarnak. Most. Azonnal. Kompromisszumok nélkül.

José Mourinho nemcsak nyerni akart, hanem leuralni. Nem elég, ha győz a csapata – a sajtónak is meg kell értenie, hogy ő volt az agy a győzelem mögött. Ha kellett, konfrontálódott, manipulált, „feláldozott” játékosokat, csatákat vesztett a háború megnyeréséért. Ez már machiavellizmus: az ő esetében a cél sokszor szentesítette az eszközt.

Vegyünk példát a multis világból! Ugyanez igaz volt Steve Jobsra is. Az Apple zseniális termékei mögött egy ember állt, aki képes volt megalázni, kizsigerelni, kizárni másokat, ha azok nem feleltek meg az ő (gyakran irreális) elvárásainak. „Reality distortion field” – így nevezték a képességét, amivel saját alternatív valóságot épített a világ köré. A szenvedélye ragadós volt, ámulatba ejtette az embereket, de árnyékot is vetett.

» Kétarcú vezetés: inspirátor és diktátor

Ezek a vezetők egyidőben lehetnek inspiráló példaképek és kegyetlen zsarnokok. A szenvedélyük hajtja őket előre, de ugyanakkor elhomályosíthatja az ítélőképességüket is. És ami még fontosabb: másokat is visznek magukkal – tűzön-vízen át. Hogy mi mozgatja őket?

  • Maximalizmus: nem érik be középszerűséggel.
  • Kontrollvágy: mindent tudni és irányítani akarnak.
  • Önkép: önmagukat küldetésben lévő kiválasztottként látják.
  • Félelem az átlagosságtól: sokan közülük rettegnek attól, hogy egyszerűen „csak egyek lesznek a sok közül”.

És miközben a világ elismeri a zsenialitásukat, gyakran az emberi kapcsolataik sínylik meg ezt a küldetéstudatot.

» Multis csapat vs. focicsapat − mekkora a különbség?

A multis vezér és a fociedző munkája látszólag külön világ, de ha mélyebbre ásunk, akkor meglepően sok párhuzamot és tanulságot találunk.

Hasonlóságok

  1. Célorientált működés
    Mindkét környezet versengő: eredményeket kell elérni: a fociban ez trófeák, meccsek megnyerése, míg a multiknál projektek, bevételek, KPI-ok teljesítése áll a középpontban.
  1. Csapatmunka
    A siker kulcsa az együttműködés, az egyszemélyes one man show egyik környezetben sem gyümölcsöző. Egy sztárjátékos sem ér semmit, ha a csapat nem küzd azonos célokért, és nem játszik össze.
  1. Személyes motiváció
    Pszichológia: az emberek akkor teljesítenek jól, ha azt érzik, hogy ők vagy a munkájuk fontos. Mourinho is megtanulta a játékosok családtagjainak a nevét, születésnapjukat − egy jó team leader is figyel a személyes kapcsolatok minőségére, a csapat tagjaira – ez a tisztelet jele.
  1. Vezetői kommunikáció
    Mind a focira, mind pedig az üzleti életre igaz: egy rossz mondat tönkreteheti a morált. Egy jó vezető tudatosan kommunikál, motivál − nem aláz meg.

Különbségek

A hasonlóságok mellett vannak persze fontos különbségek is a két csapat között. Például:

  1. Időnyomás
    A fociban hétről hétre eredményt kell hozni, míg egy multis projekt több hónapig elhúzódhat.
  1. Médiafigyelem
    A focistákat folyamatos médiafigyelem övezi, nagyobb rajtuk a stressz, ha valamit elrontanak. A multis világ általában zárt, a problémák sokkal inkább a belső fórumokon maradnak.
  1. Csapattagok mobilitása
    A focit gyors átigazolások, rövid ciklusok, míg a multis környezetet hosszabb munkaviszony, kisebb fluktuáció jellemzi.
  1. Hierarchia
    Egyértelmű hierarchia mutatkozik a fociban, a csapat működése autoriter. Az üzleti életben több vezető van, a szervezet felépítése gyakran mátrix, a felelősségi körök megoszlanak.
  1. Fizetés
    A futballisták fizetése gyakran sokkal magasabb, mint amit az irodai dolgozók keresnek, és ez a különbség számos tényezőből adódik. A profi futballisták, különösen a topligákban játszók, jelentős bevételekre tehetnek szert nemcsak a klubjuktól kapott fizetésből, hanem szponzori szerződésekből és reklámokból is. A labdarúgás globális népszerűsége, valamint a közvetítési jogokból származó hatalmas bevételek lehetővé teszik, hogy a játékosok jelentős összegeket keressenek.

Ezzel szemben az irodai dolgozók fizetése általában a helyi piaci viszonyokhoz, a vállalat méretéhez és a munkakörhöz igazodik, ami gyakran jelentősen alacsonyabb, mint a futballisták bére. Míg a focisták karrierje viszonylag rövid, és gyakran kiemelkedő fizetések jellemzik, az irodai dolgozók hosszabb távú karrierépítés során érhetnek el magasabb jövedelmet, amely azonban ritkán közelíti meg a sportolókét.

» Kihívások, amelyekkel mind a fociedzők, mind a multis vezetők szembesülnek

A csapatdinamika kezelése
A rivalizálás, az ego és a motiválatlanság minden csapatban jelen van, legyen szó akár sportcsapatról, akár vállalati környezetről. Egy jó vezető vagy edző képes ezekre az egyéni kihívásokra figyelni, ugyanakkor mindig a csapat érdekeit helyezi előtérbe. Fontos, hogy felismerje a csapattagok egyéni szükségleteit, és azokat úgy kezelje, hogy közben a közös célok elérését is szem előtt tartsa.

Változásmenedzsment
Minden új tag érkezése megváltoztatja a csoportdinamikát. A változástól sokan tartanak és ellenállnak, legyen szó akár focicsapatról, akár irodai dolgozókról.

Mentális teher, kiégés
A játékosokra hatalmas nyomás nehezedik a szurkolók és a média folyamatos figyelme miatt, míg a multis dolgozók a szoros határidők és a vezetői elvárások terhét viselik. Egy empatikus edző vagy vezető azonban mindkét környezetben felismeri, hogy a sikerhez nem csak a munkavégzésre, hanem az emberekre is figyelmet kell fordítani.

Mourinho példája azt mutatja, hogy a vezetői szerep nem csupán a feladatok kiosztásáról szól, hanem arról is, hogy támogassuk és motiváljuk a csapatot, így segítve őket a stressz kezelésében és a kiégés elkerülésében. Ez a megközelítés nemcsak a sportban, hanem a vállalati világban is kulcsfontosságú.

» Mourinho-féle tanulság egy multis vezetőnek

  • Ismerd a csapatod! Tudd, hogy kik állnak az embereid mögött (család), ismerd a motivációikat!
  • Vállald a felelősséget! Ne dobd oda őket a „sajtónak” (vagy a felső vezetésnek).
  • Légy elérhető, de határozd meg a kereteket, állíts szabályokat!
  • Ne csak szakmailag, hanem emberileg is mutass példát.

» Zárszó: a sporton túlmutató karrierleckék

José Mourinho karaktere megosztó, de egy dolgot nem lehet elvitatni: tudatosan, stratégiával építette a karrierjét. Nemcsak a pályán győzött, hanem a háttérben is – emberileg, kommunikációban, vezetőként. És bár sokan nem szeretnék főnökként, abban egyetérthetünk: különleges karaktere a magasságokat és a mélységeket is megmutatja − épp ezért van mit tanulni tőle.

„A hit és a hozzáállás jutalma volt az a Bajnokok Ligája-szereplés”

„A hit és a hozzáállás jutalma volt az a Bajnokok Ligája-szereplés”

Egy magyar focista, aki világsztárokkal játszhatott együtt. Fehér Csaba labdarúgó portréinterjúja, Ronald Koemanról, Henk ten Catéról, a holland és a magyar társadalom közti különbségről meg még sok mindenről. (Ebben a beszélgetésben nem esik szó az edzőként Guus Hiddink által – Fehér Csaba távollétében – jegyzett PSV-s BL-elődöntőről, annál inkább a holland szakembert bemutató Edzőkirályok Podcast-epizódban.)

» Egy kis szubjektív visszaemlékezés

Riporteri pályafutásom egyik, ha nem a leggyengébb teljesítménye… Vitray Tamás is csak azt kérdezgette utólag, hogy mi történt velem. „Rossz napot fogtam ki” – ennyit tudtam mondani.

Ennek ellenére megosztom, mert Fehér Csaba megérdemli

Ha a holland focicsapatról, a PSV-ről beszélünk, akkor mindenkinek Dzsudzsák Balázs jut eszébe. Ő viszont már egy gyengülő PSV-ben volt nagy király – ráadásul „csak” a bajnokságban, mert a Bajnokok Ligájában nemigen villogott.

Fehér Csaba viszont még egy olyan PSV-hez került, amely rögtön utána csak hajszállal maradt le a Bajnokok Ligája döntőjéről!

Csabával beszéltünk arról is, hogy hogyan élnek meg Hollandiában, ill. Magyarországon egy nagy futballgyőzelmet vagy éppen -kudarcot.

Ez már csak azért is érdekes Nála, mert részese volt egy nagy visszhangú sikernek (válogatottbeli debütálásán Magyarország idegenben verte 3-2-re a világbajnoki résztvevő Ausztriát) meg egy óriási kudarcnak (Málta−Magyarország 2-1…).

» Néhány életrajzi információ Fehér Csabáról

  • Az MTK-nál a később a Barcelona 2006-os BL-győzelmében másodedzőként részt vevő Henk ten Cate keze alatt is dolgozhatott
  • ’99 őszén az MTK bravúros idegenbeli győzelemmel kiejtette a török Fenerbahcét az UEFA-kupából. Utána a rendszeres BL-résztvevő AEK Athén ellen is csak úgy esett ki, hogy hazai pályán 2-1-re nyert, majd a visszavágón az athéniak kettős emberelőnyben (Fehér volt az egyik kiállított) játszva is csak 1-0-ra tudtak győzni
  • 2000-ben Ten Cate hívására Fehér Csaba és Babos Gábor az MTK-tól a NAC Bredához igazolt. Mindketten kiemelkedtek a holland klubnál, így tovább tudtak lépni: Babos a Feyenoord, Fehér a PSV játékosa lett
  • 2004 őszén szerepelt abban a PSV-ben, amely a szezon végén Bajnokok Ligája-elődöntőig jutott (Fehér akkor már az Újpestben futballozott kölcsönben)
  • 2007 tavaszán pályára lépett az Arsenalt a BL-ből kiejtő PSV-ben, sőt, a negyeddöntőben is kezdőjátékos volt a Liverpool ellen
  • Ezt követően még több mint 10 éven át (Hrutka János mellett) Fehér Csaba BL-negyeddöntője volt a legjobb szereplés, amit magyar futballista fel tudott mutatni a legrangosabb európai kupában

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Kikkel játszott együtt, és hogyan kezelték őt a sztárok?
  • 01:48 − Az Arsenal kiejtése a BL-ből
  • 04:02 – Magyarországon vagy Hollandiában érzi magát otthon?
  • 05:13 – Szívesen kipróbálta volna magát a holland válogatottban magyarként?
  • 06:28 – Hogyan élnek meg egy vereséget Hollandiában?
  • 08:16 − Milyen a megítélése Magyarországon?
  • 10:42 – Így viszonyult a családja a labdarúgó-pályafutásához

» 3 erős rész az interjúból

  1. Az akkoriban Európa legjobb csapatai közé tartozó PSV-ről. „A huszonnyolcas keretben huszonnyolc ember volt meggyőződve arról, hogy ő a világ legjobb játékosa. És aki úgy ment edzésre, hogy nem ez a gondolat volt a fejében, az elveszett. Nekem félévembe került, hogy ezt fel tudjam dolgozni.”
  2. Holland mentalitás kontra magyar mentalitás. „Hollandiában úgy mennek ki az emberek a meccsekre, hogy kéthetente ez egy sportrendezvény, a sportban pedig benne van, hogy nyerünk, és az is, hogy kikapunk. Ha veszített a csapat, ugyanúgy közös fotó, aláírás, veregetik a válladat. Magyarországon nem így van, de ez túlmutat a futballközegen. Társadalmi kérdés, hogy mi hogyan kezeljük a kudarcot.”
  3. Mennyire motiválta a pénz? „Nagyon sokan irigyelnének, ha tudnák, hogy miről szól ez a sportág. Ha fel kellene sorolnom, hogy mit adott nekem a foci, akkor körülbelül a tizedik-tizenegyedik helyen lenne a biztos egzisztencia.”

» Hivatkozások az interjúhoz

Aki Ronaldót és Cristiano Ronaldót is nagy eredményekhez segítette

Aki Ronaldót és Cristiano Ronaldót is nagy eredményekhez segítette

Mi lehet Luiz Felipe Scolari titka? A brazil edző a 2002-es világbajnokságon minden meccset megnyerve aranyéremre vezette Brazíliát, és összesen több mint 30 címmel, illetve egyéni díjjal zárta le edzői karrierjét.

Az adást meghallgathatod a fenti lejátszóra kattintva is.

De még jobb, ha a kedvenc podcastplatformodon hallgatsz bele – és egyúttal fel is iratkozol az Edzőkirályok Podcastra!

Ha nem találod a listában a kedvenc appodat, akkor ezt az RSS-feedet másold ki, és használd odaát: Edzőkirályok RSS

» Miért edzőkirály Luiz Felipe Scolari?

Első sikereit Kuvaitban érte el, a válogatottal például megnyerte az Öböl-kupát. Ennek a pályaszakasznak az Öböl-háború vetett véget: amikor Irak lerohanta Kuvaitot, Scolari hazaigazolt Brazíliába, és Brazil Kupát nyert a Criciúmával.

Aztán kétszer nyert Libertadores-kupát, előbb a Grémióval, majd a Palmeirasszal. 2001-ben brazil kapitány lesz, majd Honduras ellen kiesik a Copa Américáról. Azóta elmondta, hogy igazából azt a tornát arra szánta, hogy felmérje, kikre számíthat. Itt született meg a „Scolari család”. Merthogy hősünk tényleg családias légkört teremtett meg, és Brazília 2002-ben minden meccsét megnyerve lett világbajnok.

Aztán jött a portugál válogatott, amellyel a 2004-es portugáliai Eb-n ezüstérmet nyert, utána következett a 2006-os világbajnokság, és egy negyedik hely.

Később még nyert Konföderációs Kupát Brazíliával, de a második kapitányi korszaka csúfosan ért véget: 2014-ben hazai pályán a vb-elődöntőben egy 7-1-es vereséggel Németország ellen, majd a kisdöntő elvesztésével.

Ázsiai Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepelhetett a kínai Kuangcsouval, üzbég bajnoki címet a Bunjodkorral, illetve brazil bajnoki címet a Palmeirasszal.

2022 végén jelentette be a visszavonulását, több mint 30 cím, illetve egyéni elismerés birtokában.

» Tartalmi kivonat időkódokkal

  • 00:00 – Bevezető
  • 01:33 – Kedvenc idézetem Tőle
  • 02:22 – Egy sikercsapat felépítése (a világbajnok brazil válogatott)
  • 08:50 – A legfontosabb meccs (Brazília–Németország vb-döntő)
  • 13:35 – Jellemrajz
  • 17:42 – A legfontosabb játékos (Cristiano Ronaldo)
  • 18:51 – Egy nem mindennapi sztori (a nürnbergi csata)
  • 21:15 – A legnagyobb bukás (Chelsea)

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Amikor még úgy tűnt, SOHASEM jutunk ki foci-Eb-re!

Hol fordult meg a szerencsénk? Hiszen 1976 és 2012 között 0, azaz nulla Eb-re kvalifikáltunk labdarúgásban! És úgy tűnt, az a 2016-os is nélkülünk fog lezajlani! Ám jött VALAKI, és ELKEZDETT BESZÉLNI. De még hogy!

A magyar futball Martin Luther Kingjét alaposan ízekre szedtük Ruff-Kiss Ágnes beszédtanárral. Mert ha azt mondom, híres beszéd, akkor ugye nem csak én asszociálok egyből Martin Luther Kingre, és arra, hogy „Van egy álmom!”?

Na jó, talán még valamelyik Steve Jobs-performansz jöhet szóba. A magyar labdarúgásban Dárdai Pálnak volt egy olyan beszéde, ami ma már nincs annyira a köztudatban, de nem is gond. Annak AKKOR ÉS OTT kellett hatnia, és hatott is.

2014 szeptemberében nagyon mélyen volt a magyar labdarúgó-válogatott. Az Eb-selejtezősorozat első meccse után egyből kapitányváltás történt, annyira szégyenteljesnek ítélték meg a Pintér Attila irányítása mellett a Fradi-stadionban vezetésről elszenvedett vereséget Észak-Írország ellen.

A Nemzeti Sport címlapja, miután Pintér Attila első tétmeccsén a magyar labdarúgó-válogatott kikapott Észak-Írországtól. Egyből lecserélték Pintért Dárdai Pálra

Dárdai Pál érkezett a kispadra, aki akkoriban épp a Hertha U15-ös csapatát edzette, és tudta, most le kell nyűgöznie mindenkit. Két hétig készült arra a bemutatkozó sajtótájékoztatóra, ami után hirtelen mindenki hinni kezdett abban…

…hogy elindulhat felfelé a magyar válogatott…

…hogy még nincs minden veszve!

„Wow… Nem volt kétségem afelől, hogy Dárdai Pali komolyan fogja venni a válogatottal kapcsolatos munkát, de azt hiszem, az első sajtótájékoztatója után végképp biztosak lehetünk benne!” − írta például a Facebookon Haraszti Ádám sportriporter.

Az egyik kommentelője pedig úgy forgalmazott: „Felüdülés volt végighallgatni ezt a sajtótájékoztatót, látszott rajta, hogy nem egy betanult szöveget mond, hanem azt, amit valóban gondol.”

A tét óriási volt. Egy romániai kirándulás várt a magyar csapatra, és akkoriban nem úgy néztek ki az erőviszonyok, mint manapság. Akkor még kikapni jártunk Bukarestbe. Egy újabb vereség, és megint oda az Eb-álom…

Nem véletlenül írta Dárdai az életrajzi könyvében:

Dárdai Pál így emlékezett vissza a román-magyar meccsre önéletrajzi könyvében

Romániában viszont 1-1-re végzett a magyar válogatott, úgy, hogy akár nyerhetett is volna, ha a játékvezető megadja Szalai Ádám szabályos gólját.

A többi történelem. Azóta három Európa-bajnokság, és mind a mi részvételünkkel.

Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar futballszeretők Marco Rossit dicsérik – a 2024-es Eb-re való kijutás miatt −, teljes joggal, de a folyamat azzal a Dárdai Pál-beszéddel indult (még ha Georges Leekensnél rövid időre léket is kapott a hajó).

Amit Ruff-Kiss Ágival kielemeztünk.

Sportújságíróilag, retorikailag, beszédtechnikailag.

Érdemes egy fél órát rááldoznod!

» Források/hivatkozások

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

Szepesi György azt tette a 6:3 elején, amit azóta tanítanak is a riporteriskolákban

A végeredményt mindenki kívülről fújja: az Aranycsapat 6:3-ra nyert, Anglia ellen. Nem túlzás, egy egész ország (és persze rengeteg határon túli magyar) várta Szepesi György rádióközvetítését 1953. november 25-én. Kevesen tudják, micsoda teherrel lelkesedte végig az első félidőt a legendás rádióriporter.

Két perccel a kezdő sípszó előtt még tudott beszélni Budapesttel, ám aztán elment a vonal. Normális esetben nekünk, mezei magyar kommentátoroknak is számolnak a fülünkre, hogy mikor vagyunk adásban, mikor kezdjük a közvetítést.

Szepesi ebben a kiszolgáltatott helyzetben azt csinálta, amit egyébként tanítanak is médiaiskolákban: beszélni kell, mert simán lehet, hogy idehaza mindenki hall téged, csak nem tudnak visszaszólni neked.

Úgyhogy azt mondta a mikrofonba, mindjárt kezdődik a meccs, akkor most elszámolok tízig, és utána adjatok ki engem, mert én elkezdem a közvetítést.

Történelmi tény, hogy már az első percben megvolt a vezető gólunk. És a szünetben végre megnyugtatták Szepesit: minden rendben volt, végig lehetett hallani.

Egyébként Szepesi egyik oldalán a belga, a másikon a német rádiókommentátor ült. Utóbbinak csak a második félidőt kellett közvetítenie, úgyhogy az első játékrészben végig hallgatta Szepesit, és teljesen el volt ájulva attól, hogy milyen gyorsan tud beszélni ez az ember.

Ez csak egy kis kedvcsináló volt közel negyedórás Szepesi György-YouTube-videómból, amelyben a magyar kommentátorszakma egyik legjelesebb alakja előtt tisztelegtem.